Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 11-12. szám - Tárca
334 területet értenek a partvidéki lakók. De lápnak nevezik azokat az ,,úszó szigeteket“ is, melyek úgy képződnek, hogy növénygyökerek, fadarabok összetorlódnak, azokat a hinár átfonja és a rájuk hulló növénymagvakból gazdag növényzet támad rajtuk. Az említett területrészek most már legnagyobbrészt összeolvadnak. Több helyen még most is apró tavakra bukkan a szemlélő, egyes víztükrök csillognak a végtelenbe nyúló nyirkos síkságon. A Rába-fclyó szabályozása, a ke- resztül-kasul húzott csatornák, az ingoványos réteknek gazdasági kihasználása teljesen megváltoztatta a mocsárvilág életét. A Hanság vízmennyisége, éppen úgy, mint a Fertőé, időszaki változásokat mutat; egyszercsak elkezd apadni, összébb-összébb húzódik, máskor megint víz himbálódzik a rétek, zsombékok fölött. Gazdasági szempontból nagy fontossága van a Hanságnak. Egyik legérdekesebb terméke: a hírfa, melyet gépek fűtésére használnak. A mcscnvármegyei Lehndorf-puszta határában találtak eddig legjobb minőségű turfát. A turfa, máskép tőzeg, tudvalévőleg a legfiatalabb képződésű ásványi szén, mely rendesen mocsarak fenekén képződik a víz alá került vizinövénvfélék, mohok elkorhadása, elszsnesedése folytán. A Hanságon is egyre jobban felfedezhető a munkás emberi kéz nyoma. Ahol félszázad előtt még nádrengeteg hajlongott, ott most szántóföldek, rétek és legelők terülnek el. És a kövér föld dúsan terem; a repcetáblák egész repceerdőt alkotnak. A réteken, legelőkön olyan fű nő, hogy félve mer beleharapni a jószág. A Hanság és a Fertő lecsapolásával úgy a múltban, mint újabban is, többször foglalkoztak. Nemrégen a Rábca szabályozásával együtt ismét felszínre került a lecsapolás kérdése. Ha valamikor sikerül a terv, a jövő korok emberei már csak könyvekből fogják olvasni, hogy az ő szántóföldjük felett valaha tó vize hullámzott. Hosszas szárazságban vigyázatlanság, vagy gyújtogatás következtében előfordulnak a hanyégésék, amikor néha óriási területek állanak hónapokig lángban, rémületet keltve a szemlélőben. Az idei ősz elején is volt ilyen hanyégés, amely teljesen leperzselte a rengeteg területen nőtt nádtengert, a parti lakók ezreit károsítván meg, olyanokat is, akiknek a nádaratás biztosította úgyszólván megélhetésüket, A Fertő vizivilágában gyékény is sok terem, melyből házi iparcikkeket készítenek. A gyékényekkel nemcsak házalókereskedelmet, hanem exportkereskedést is űznek az azokat gyártók. Az ember az első tekintetre azt gondolná, hogy a Hanságban fa egyáltalán nem díszlik. Pedig nem így van. Különösen a mocsár határain található szilárdabb talajon kisebb-nagyobb fanemek búján nőnek. így például a Répcének a Hanságba való torkolatánál mintegy 600 hold nagyságú égerfaerdő terül el. Tavasszal és sokszor nyáron át is víz borítja itt a földeket. Ilyenkor megközelíthetlenek az erdők az ember számára. Én is jártam itt úgy október elején, még 1876-ban. A hercegi béruradalom egy velem közeli nexusban állott vezető gazdatisztjével mentem a kapuvári égererdőbe szarvasbőgést hallani egy holdvílágos estén. Vízben ugyan nem gázoltunk, de sok helyen át-
