Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 11-12. szám - Tárca
338 Kitűnő bortermő helyek: Védeny, Gálos, Nyúlás, Sásony, Barátfalu és Rüszt. A Ruszton szűrt bor, a ruszti aszú, az európai piacon is hírnévnek örvend. A Fertő vízét — eltekintve a Rába koronkénti áradásaitól — csak a Lajta-hegységben és Sásony helységen átfolyó csekélyvízű patak, továbbá a Vulka és a Rákos csermelyek táplálják, A Fertő tava a hatvanas években rohamos apadásnak indult és csodálatos tüneményképen majdnem egészen kiszáradt. Később ismét megtelt a medre, bár sokkal kisebb mennyiségben, mint azelőtt. Egy alkalommal újból kiszáradt jó sok időre. Ekkor népes községek támadtak medre helyén; majd amikor hirtelen újra megtelt vízzel, ezek a népes községek mind elpusztultak az áradás folytán. A fertőszéplaki templom tornyában egy kétmázsás harang van, amelyről azt állítják, hegy a Fertőben találták. Nyilván az elpusztult községek egyikének temploma tornyából került a tó fenekére. Néhány évtizeddel ezelőtt szintén leapadt a Fertő úgyannyira, hogy az eszterházai hercegi uradalom akkori nagybérlője, a később báróv'tott Sólymossy László egész majorckait építtetett a kiapadt helyekre és óriási területeket művelés alá fogott. Ezzel vetette meg Sólymossy tudvalevőleg az ő híres nábobságának alapját. Érdekes, hogy a Fertő édestestvéréről, a Balatonról nincs olyan feljegyzés, amelyből azt olvashatnánk, hogy valamikor a Balaton is űzött volna ilyen szeszélyes játékot. A Fertő ma megint apadóban van és pedig a magyar oldalon, — sajnos — nagy anyagi hátrányára a parti lakóknak, akiket létfenntartásukban érint a tó apadása, megfosztván egyik fő jövedelmi forrásuktól: a halászattól és nádaratástól, * Hogy hcl lelhetők fel a Fertő váratlan kiszáradásának alapokai? Erre a kérdésre illetékes tüdősek adhatnának szakszerű feleletet. A Fertővel kapcsolatban be kell mutatnom annak kiegészítő részét, a Moson, Sopron és Győr vármegyék közt elterülő Hanság-mo- csarat, amely Magyarország ingoványaí közt kétségkívül az első helyen áll. (A Hanságot a parti lakók „Hánynák“ nevezik. Gondolj, nyájas olvasó, a Hány Istókra, a Hanságból kihalászott viziemberre.) Ebből a misztikus párába burkolt mocsárvílágból szintén elenyésző csekély részt mondhatunk ma magunkénak. A Hanság összes területe a legújabb táborkari felvételek szerint 62.000 hold volt. Ma már kevesebb, mert a szoros értelemben vett Hanság, azaz a nád, sás és egyéb vízinövényeket termő fel- és allápterületnek határai a bekövetkezett kiszáradás folytán mindinkább összeszorulnak és szélei észrevétlenül olvadnak össze a szomszédos gyep, rét és szántóföldekkel. Aki saját szemével nem látta még messzeterjedő méreteit, nem is tud magának fogalmat alkotni annak mivoltáról. Hajdan — Breítenlohner J, dr. szerint — az egész Hanság megközelíthetetlen mocsár lehetett, mely négy, egymástól fizikai határokkal is elkülönített területrészből állott; ezek: sárrét, nádas, zsom- bék és láp. Láp elnevezés alatt közönségesen sekély, mocsaras, kákás