Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 3. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek
75 kította át („O Welt, ich musz dich lassen, Ich fahr dahin mein Straszen Ins ewge Vaterland . , .“). Hessenek eme halotti éneke az Isaak-féle dallammal együtt 1598-ban jelent meg („New Catechismus Gesangbüchlein . . . durch Dav. Wolderum“) Hamburgban és ugyancsak 1598-ban egy eislebeni énekeskönyvben is („Gesangbuch, darinnen Psalmen . . . Eisleben, 1598“). A Hesse-féle halotti ének versmértékére és dallamára készítette azután az 1653. évet megelőző időben Gerhardt az „O Welt, sieh hier dein Leben“ („Világ, ím itt életed“ . . . Régi dunántúli ékv 76. sz.) és a „Nun ruhen alle Wälder“ („Most nyugosznak az erdők“) kezdetű énekét, melynek dallamáról Bach Sebestyén (1685—1750), a halhatatlan emlékű evangélikus zeneszerző és organista, állítólag azt mondta, hogy azért az egy korál- melódiáért cserébe adná legkiválóbb művét. A szóbanforgó dallam a Kkvben G-dúros, 8 hanglépcsőre terjeszkedik s a jambusi lejtésű' szöveghez képest félütéses. 6. Ki dolgát csak Istenre hagyja, (Ékv 373. Kkv. 139.) Az Ékv- ben az Istenben való bizodalmát kifejező énekek között foglal helyet. Szövegének és dallamának szerzője Neumark György (1621—1681) weimári könyvtáros. Alig van énekszövegünk, mely szorosabb vonatkozásban állana a Biblia szavaival, mint a szóbanforgó szöveg, melynek minden sora egy-egy bibliai helyre vonatkozik. Az eredeti szöveg és dallam 1657-ben jelent meg nyomtatásban Neumarknak egyik művében (,, . . . Musikalisch poetischer Lustwald . , . Jena“). Ez az ének már keletkezése óta az evangélikus egyháznak egyik legelterjedtebb, úgyszólván „legnépszerűbb“ éneke. I. Frigyes porosz király (1688—1740) annyira kedvelte ezt az éneket, hogy temetésére ennek az éneknek éneklését rendelte el. A szöveget már legrégibb magyar énekeskönyveinkben is megtalálhatjuk; az Ékv számára Sántha Károly sárszentlőrinci lelkész dolgozta át. A dallam a Neumark-féle dallamok közűi az egyetlen, mely egyházi énekeink között polgárjogot nyert, de ennek az egy dallamnak és a velejáró szövegnek hatása alatt alig egy század alatt több mint 400 énekszöveg keletkezett, melyet a Neumark-féle dallamra énekeltek. Az eredeti dallamra idővel ú. n. párhuzamos dallamok is keletkeztek (pld. „Ki tudja, mely közel végórám“, Kkv 141), melyeknek szerzői nagyobbára ismeretlenek. A Neumark-féle dallam a Kkvben Á-mollos, 8 hanglépcsőre terjeszkedik s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses. 7. Erős vár a mi Istenünk, (Ékv 256. Kkv 261.) A keresztyén anyaszentegyházra vonatkozó énekek közé tartozik s legalkalmasabb a reformáció emlékünnepén veló éneklésre. Szövegének szerzője Luther Márton (szül. 1483. nov. 10-én Eislebenben, Porosz- országban, megh. 1546. febr. 18-án, Eislebenbe való utazása közben). A szöveg első versszaka a 46. zsoltárra támaszkodik, egyébként pedig annyira szubjektív feldolgozása az említett zsoltárnak, hogy méltán tekinthető Luther legsajátosabb énekének, mely egyúttal Luther énekköltészetének gyöngye is. Az a sziklaszilárd hit, az a férfias dac és az a gyermeki bizodalom, mely az Erős Vár tömör, majdnem