Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 2. szám - Az ember viszonya a földhöz
46 mészettel való összefüggést. A népszaporulat lehetősége függ a helytől és a létfenntartási eszközöktől. A népmozgalom kötve van a földfelülethez és lefolyását a földfelület formái határozzák meg. Nyílt, sík országban nincs akadálya a mozgásnak, a népek szabadon vándorolhatnak, de már a hegyek, erdők, mocsarak korlátozzák, vagy egészen meg is akadályozzák a mozgást. A talajnak, a felületnek különbözőségei évszázadok, sőt évezredek folyamán mindig hasonló módon nyilvánítják hatásukat, még ha a mozgás milyensége és oka különböző is. A technika haladása találmányokon alapúi, mely egyes emberekre vezethető vissza mindig. A földrajzi feltételek behatása any- nyiban van adva, hogy a feltaláló szellem csak azokkal az anyagokkal és erőkkel számolhat, melyeket a Föld nyújt. Határozottabb formában is felléphet az ha természeti tüneményeket utánozunk, pl. ha valami úszó tárgy tutaj és hajó építésére ösztönöz. De a döntő itt mindig az, hogy a feltaláló megteszi a megfigyelést és kihasználja, míg a többiek ügyet sem vetnek reá. A találmány lényege tehát nem földrajzi, hanem lélektani tény, mely az ember alkotóképességéből és nem a földrajzi viszonyokból magyarázható. De ez csak a feltalálás tulajdonképeni tényére érvényes. Hogy a találmány hasson, másoknak is meg kell azt ismernie és itt lép viszonyba a földfelülettel. A találmányok születésénél háttérbe szorúlhat a földrajz, de a továbbvitelnél azonnal fontossá válik. Másrészt a találmány vagy eszme nem a semmiből támad. Csíra és alkalom kell hozzá. Itt is közbelép a földrajzi feltétel. Mert a magnak, a csírának földi úton kell eljutnia oda, ahol a találmány megszületik, vagy a leleményes embernek, a feltaláló népnek kell vándorolni, ahol ezek az ösztönzések megvannak. Ama tényezők általános áttekintése, melyek az emberiség földrajzi képét megadják, mint tulajdonképeni szülőoka az ember életműködésére mutatnak reá. A népszaporulatnál, a technikánál van egy alkotópillanat, mely nem vonható földrajzi magyarázat alá. De egyúttal e biológiai okok hatásossága együtt van meghatározva a földrajzi viszonyokkal. Ennek befolyása kiterjed az összes emberi dolgokra, semmi szellemi termék nem lehet alóla kivéve. Paradoxon, de mégis helyes ha azt mondjuk: az ember a földi természettel szemben mindenben szabad is, kötött is. Ha a természeti feltételek befolyását világosan megakarjuk érteni, úgy mindenhol az emberek térbeli mozgalmaira akadunk. Csak ha az ember és föld problémáját így mechanikai oldaláról fogjuk fel, jutunk túl a földrajzi miliő (környezet) misztikus befolyásáról alkotott laza képzelődéseken, melyek olyan sokszor gátolták már a kutatást. Ezáltal azonban a kérdés nem lesz mechanikaivá, hanem biológiai marad. Eszerint kell megitélni a földrajzi feltételeket. A lakóhely természete nem hat mindig ugyanabban az irányban. Ami az egyik népnél akadály, az a másiknál fokozottabb tevékenységre való ösztönzés, általában a művelődésben való haladás emeltyűjévé lesz. Elég ha rámutatunk a tengernek a népekhez
