Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 6. szám - Békesség

178

mellett foglal állást. Ne idegenkedjünk tőle, nincs benne semmi elvetni való, mert az őskeresztyén isíenimádás formája. Meg kell a hívekkel ezt értetnünk.

Összefoglalva a mondottakat, ne lásson a kartársak közül senki sem megvalósíthatatlan feltételeket abban amit fentebb elmondtam, de túlbuzgóságba se essünk, hogy ki ne fáradjunk,, hanem szorgatmasan (amint Hamar mondja) készüljünk a isteni tiszteleteink énekeire, előjátékokra, hogy az énekkiséret sima, folyékony és élénkebb tempójú legyen, prelúdiumaink pedig alkalomszerűségükkel és változatosságukkal hozzájáruljanak az áhitat keltéséhez. Ha ezt elértük, már SÖ%-ban megfeleltünk fenti követelésünknek.

Kühn János.

Békesség.

Elmélkedések és imádságok.

Ezen a címen jelent meg a Méhner féle Imakönyv-kiadóvál- lalat kiadásában Budapesten, Dunántúl lánglelkű püspökének, Kapi Bélának imakönyve, melyről minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar vallásos irodalom remekműve. Minden sora az őszinte hit mély forrásából fakad fel és költői szárnyalással emeli fel az olvasót Istenhez. Tizenkét fejezete végigvezet a hitélet minden terén. Az illusztris szerző az imakönyv struktúrájának összeállításánál vallás-pedagógiai elveket alkalmazott. Magasabb célt tűzött maga elé és nem elégedett meg azzal, hogy egyszerűen megszólaltatja a vallásos szívnek magától is átérzett érzelmeit A fenkölt lelkű főpap a híveket igazi imádkozásra neveli és mélyíti imádságai által vallásos lelki világukat is. Egészen egyedül álló az a mód, ahogy magasztos céljainak híveit megnyeri. Mint hivatott tanítómester kezeli fenségesen szép tárgyát és mindennek pedagógiai alapvetést ad, amint azt „Az imádkozás iskolája“ című fejezetben is látjuk. A „Hitágazat“ feldolgozásával dogmatikai alapot vet, az „Úri imádság“ fohászaival mindennapi imádságunk vallásos tartalmát világítja meg és ezzel az imádkozás tartalmi megértését és önludatosságát szolgálja. A vasár- napról-vasárnapra, a lelki és testi élet, a családi élet különböző alkalmaira vonatkozó kazuáliák hasonló célt szolgálnak. Vallásos életünk a bűntudaton sarkallik, azért szerző az Úrvacsorára való előkészülésre bűnbánati hitet illesztett be, mely a „Bűnbánat“ és „Kegyelem“ cim alatt hétfőtől vasárnapig vezeti a lelket a kegyelem trónusához. „A kereszt alatt“ című részben a szenvedés vallásos értelmét világítja meg az erről szóló „Szenvedés böl- csesége“ című elmélkedéseiben, — majd huszonnyolc, a szenvedés különböző megnyilatkozására vonatkozó gyönyörű és lélekbe markoló fohászt közöl. Az „Áldott közösségek“ cim alatt