Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 1. szám - Grieszhaber E. H.: Evangélikus iskoláink tankönyvügye
18 Jól tudom, hogy amikor én most kiadom a jelszót: egységes evangélikus tankönyveket kérünk az összes hazai evangélikus népiskolákban, akkor sok ügybuzgó tankönyíró tanítótestvéremen erőt vesz a hátborzongatás kellemetlen érzése! Legalább ezt vélem sejteni azon néhány elejtett nyilatkozatból, melyet egyes kartársak az őszi országos evangélikus gyűlésen tettek akkor, midőn arról volt szó. hogy az egyetemes közgyűlés kötelezővé akarja tenni a Kapi— Papp-féle tankönyvek bevezetését. Indoknak csak azt hallottuk, hogy akkor már senki sem fog írni s berozsdásodik sok tehetséges tankönyvíró tolla. — Hát szeretettel kérem, egy olyan fontos, nagy horderejű és ideális kérdésnél, mint aminő az egységes tankönyv kérdése, melynek oly sok paedagógiai, erkölcsi és anyagi előnye van, ez nagyon gyenge érv és azért teljesen eltörpül. És hol van az megírva, hogy ezentúl, ha egységes tankönyv lenne, ne írhatna valaki? Ha a meglévőnél tökéletesebbet, a kor követelményeinek megfelelőbbet tud írni, akkor bizonyára az lesz az egységes tankönyv. Abszolút tökéletességű tankönyv nem volt, nem is lesz. írója tán annak tartja; de, ha nem elfogult, készséggel bocsátkozik vitába hiányai és fogyatékosságai fölött azokkal, akik azokat a használat folyamán felfedezték s ha meggyőzik, deferál és javít könyvén. És csakis így javul, fejlődik, tökéletesedik egy tankönyv. Amint előbb is említettem, össze kell tennünk azt a keveset, amink van. Hiszen oly kevés evangélikus tankönyvünk van most is, hogy nem nagy nehézségbe ütközik egyiket vagy másikat egységessé tenni. Hirdessen az egyetemes egyház pályázatot és akkor tessék írni és pályázni. Egy érdektelen szakbizottság majd megbirálja és elfogadásra ajánlja a legjobbat. Ezt vezessük be, hiányait, fogyatékosságait, melyeket a használat fog felszínre vetni, lelkiismeretesen jegyezzük s közöljük a szerzővel. A fontosabbakat esetleg egy szak- bizottság is megvitathatná, vagy nyilvános vita tárgyává tehetné az ,,Evangélikus Népiskolában“ s gyűléseken. A legközelebbi kiadásnál egy általánosan elismert egységes, jó tankönyvünk lehetne. Az elmúlt két nyáron avval szórakoztam, hogy a különféle kiadók tankönyvkiadványait tanulmányoztm. Összehasonlítást tettem a stilus, tartalom, feldolgozás, terjedelem, ár stb. tekintetében. így ismerkedtem meg a Kalász, a Franklin, a Lampel, az Egyetemi Nyomda könyveivel, melyek ma a könyvpiac főmatadórai. Ha egy szabad órám van, ezekben a könyvekben gyönyörködöm! Ezeket produkálta az új tanterv! Van köztük olyan, melyen rajta van a gyorstalpalás bélyegzője s minden során érzik, hogy üzleti alapon íródott. Itt a fődolog az volt, megelőzni a többieket, mert jól tudta író és kiadó egyaránt, ha a tanító egy tankönyvet már bevezetett, azt akkor sem cseréli fel másikkal, ha jobbat talál. Van köztük szép számmal olyan, mely valóságos remeke a népiskolai tankönyvirodalomnak. Az egyik kiadónak van egy pompás földrajza, történelme; a másiknak kiváló természetrajza, gazdaságtana, háztartástana stb. Az egyiknek nyelvgyakorló és olvasókönyvei ejtenek bámulatba.
