Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 1. szám - Miért van szükségünk minél előbb az üdülőházra?

13 beteg kartársainkon és hozzátartozóikon segítsünk. Higyjék el, nagy jótétemény ám az, mikor egy-egy személy napi 8—12 pengő helyett 4—4.5 pengőért, vagy még olcsóbban üdülhet, pihenhet, gyógyulhat kényelmes, egészséges épületben, pormentes helyen. Az evangélikus tanítóságnak az üdülőház létesítése tekintély­kérdés is. Az evangélikus tanítóság a múltban is alkotott, dolgozott az egyház és a haza javára, ezt az erényét a jelenben is tovább kell folytatnia. A római-katholikus és református kartársainknak már van üdülőházuk a Balaton partján. Ha ők meg tudták valósítani régi álmukat, mi is testet adhatunk vágyainknak, csak akarjuk ezt egy szívvel-lélekkel! Gondoljuk csak el, milyen erkölcsi érték volna, ha évenként 100—120, az ország minden részéből összesereglett tanító megismer­hetné egymást és gondolataikat, terveiket kicserélhetnék, meg­beszélhetnék. Megszeretnék egymást és nem lenne tanító, tanító­nak ellensége, ellenkezőleg egyik kartárs a másikat vállalatában, tervei keresztülvitelében szivesen segítené, támogatná. Nagy gondo­latokat, tanügyi kérdéseket, problémákat lehetne itt megbeszélni, megoldani, amit közgyűléseinken a sok tárgyhalmaz, a rengeteg üd­vözlés, viszontüdvözlés és az idő rövidsége miatt elintézni nem lehet. Sok tanítóval beszéltem, akik az üdülőházzal kapcsolatban el­panaszolták nekem, hogy ők még a vidékét sem látták a Balatonnak, nemhogy a magyar tengert megcsodálhatták volna. Adjunk módot ezeknek is mielőbb, hogy ismereteiket gyarapítsák és az iskolában a köz javára értékesítsék. Az eddig elmondottak is meggyőzhetnek minden, evangélikus tanítót arról, hogy üdülőházunkat mielőbb át kell adnunk áldásos rendeltetésének. Azonban még nem mondtam el mindent. A továbbiakban anyagi kérdésekről óhajtok beszélni, amelyek a tanítói közösség érdekeit szolgálnák üdülőnkkel kapcsolatban. Számításom, tervem szerint nekünk egy olyan épületre volna szükségünk, amely állna 14—16 szobából és amelyekben kényelmes elhelyezést nyerhetne 50—60 személy. Ez a ház egy év alatt hozhat az evangélikus tanítóságnak 4000—5000 pengő hasznot. Ezzel az összeggel törleszthetnénk adósságainkat és pár év alatt tisztán, te­hermentesen mienk lehetne az épület. Természetesen a pár évet úgy értem én, hogy minden evangélikus tanító a vállalt kötelezett­séget hűen teljesíti is és így rendelkezésünkre állhat évenként 10—15 ezer pengő, vagyis a fenti 4—5 ezerrel együtt évi 15—10 ezer pengő. Ezeket a számokat én nem a levegőből kapkodtam össze, de alapos számítás után vetettem papírra. Gondoljuk most már el, hogy mienk tehermentesen az üdülőház és rendelkezésünkre áll az évi jövedelme: 4—5 ezer pengő! Rögtön utánna, tehát 3—4 év múlva, vehetünk vagy építhetünk Hévizén gyógyházat a csúzos, reumás bajban szenvedő kartársak és hozzá­tartozóik számára. Az adósságot törleszthetjük üdülőnk évi tiszta jövedelméből.

Next

/
Thumbnails
Contents