Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 4. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek
112 königsbergi karmester átírta phrygiai hangnembe s ezáltal feltűnően szép, komoly színezetűvé tette a Hassler-féle melódiát, mely az evangélikus egyházban főleg a Gerhardt-féle ,,0 Haupt voll Blut und Wunden“ (,,Ó fő, vérző sebekkel“, Ékv 177) kezdetű szöveggel terjedt el. A dallam a Kkvben C-dúros (vagy a záradékban phrygiai), 8 hanglépcsőre terjed s a szöveg jambusi lejtéséhez képest felütéses. 3. Minden ember csak halandó (Ékv 550. Kkv 238). Halotti ének. Szövegének szerzője Albinus János (1624—1679) naumburgi lelkész. A szöveg már 1652-ben ismeretes volt. Régebbi magyar fordítója ismeretlen; az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta át. Dallama, melynek szerzője ismeretlen, legelőször az 1687. évi darmstadti énekeskönyvben (,,Das grosse Cantional. Oder Kirchen- Gesangbuch. Darmstatt. Druck und Verlags H. Müllers... 1687“) fordul elő. A dallam a Kkvben Asz-dúros, 8 hanglépcsőre terjed s a szöveg trocheusi lejtéséhez képest leütéses. 4. Boldog örömnap derült ránk (dallama: Mennyből jövök most hozzátok. Ékv 139. Kkv 32). Karácsonyi ének. Valamint a német karácsonyi énekek közül legelterjedtebb Luthernek „Vom Himmel hoch da komm ich her“ („Mennyből jövök most hozzátok“, Ékv 131) kezdetű bájos éneke, azonképen a legelterjedtebb magyar karácsonyi énekünk Kis Jánosnak „Boldog örömnap derült ránk“ kezdetű eredeti éneke, azonban kétségtelen, hogy Kis János ezt az énekét Luther énekének hatása alatt írta. Kis János szuperintendens (1770— 1846), az evangélikus magyar egyházi énekköltészet nagymestere, a német egyházi énekek szebbjeit magyarra fordította és sok eredetit is írt. Az ú. n. győri énekeskönyv, mely 1811-ben jelent meg először, nem sok kivétellel Kis János énekeit tartalmazza (lásd IV. oszt. 1. sz.). Kis János „Emlékezéseimben“ a győri énekeskönyvet saját munkájának említi. A Luther-féle „Mennyből jövök most hozzátok kezdetű karácsonyi ének magyarul legelőször 1642-ben jelent meg Lőcsén („Keresztyéni Isteni Dicséretek, melyekkel az Magyar Nemzetben reformáltatott ecclesiákban Esztendő által szoktanak élni. Mostan peniglen újonnan, de mértékletesen és helyesen megöregbítetvén és illendőbb rendben, hogy nem mint az előtt az Keresztyéneknek épületekre hatodszor kibocsáttatott . . . Lőcsén nyomt. Breuer Lőrinc által 1642“). Hogy ki volt az ének magyar fordítója, nem tudjuk. Az eredetileg 15 versszakból álló Luther-féle szöveg magyar átdolgozása az Ékvben csupán 11 versszakos. Luther ezt az éneket 1535- ben írta Lukács 2. alapján. E költeményének formájában Luther utánozta a középkorban szokásos találós verseket (Rätsellied), aminőket az ifjúság szokott énekelni vasárnap délutáni fűzértánc alkalmával. Luther e költeményt gyermekeinek karácsonyi megörven- deztetésére írta („Ein Kinderlied, auf die Weihnachten, vom kindlein Jhesu, Aus dem II. Cap. des Evangelij S. Lucas gezogen, im thon wie man umb krenize singt. . .“). Ilyen karácsonyi ünneplés alkalmával Luther ennek az éneknek 1—7. versszakát angyalnak öltöztetett énekessel énekeltette s a gyermekek a 8—15. versszak éneklésével üdvözölték az angyalt.
