Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 4. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek

113

A dallam (eredetileg C-dúrban) valószínűleg Luther szerzeménye s legelőször az 1540. évi magdeburgi énekeskönyvben („Geistliche, Lieder und Psalmen. Gedruckt zu Magdeburg durch Michel Lotther 1540) tűnik fel. E dallam utolsó sora azonos az Erős Vár 2., 4. és 9. sorával. A dallam a Kkvben D-dúros, 8 hanglépcsőn halad s a szöveg jambikus lejtéséhez képest felütéses.

5. Tündöklő hajnali csillag (Ékv 403. Kkv 276). Jézus iránt való szeretetet kifejező énekeink közé tartozik. Szövegének és dallamának szerzője Nicolai Fülöp (1556—1608) hamburgi lelkész, akinek neve halhatatlanná lett a „Tündöklő hajnali csillag“ és a „Vigyázzatok, azt kiáltják“ (Ékv 588. Kkv 284) kezdetű éneke révén. Mind a két ének megjelent Nicolainak „Frewden-Spiegel des ewigen Lebens . . .Franki, a. M. 1599“ c. művében. Nicolai a „Tündöklő hajnali csillag“ kezdetű énekét a 45. zsoltárra alapította és a Krisztusban hívő lélek mátka-dalának („Ein geistlich Brautlied der gläubigen Seele von Christo Jesu ihrem himmlischen Bräutigam . . .“) nevezte. Ezt az éneket a legrégibb magyar evangélikus énekeskönyvekben is megtaláljuk; az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta át.

A dallam (eredetileg F-dúrban) szintén Nicolai Fülöp szerzeménye, melynek motívumai egy régi német népénekre emlékeztetnek. A dallamot Scheidemann Dávid hamburgi orgonista harmonizálta 1604-ben. A dallam azóta némileg módosult s ebben a módosult alakban található a Kkvben is, ahol Esz-dűros, 8 hanglépcsőre terjeszkedik s a szöveg jambusi és trocheusi (vegyes) lejtéséhez képest az 1—6. sorban felütéses, a 7—10. sorban pedig leütéses.

6. Ó én bűnös, jaj, mit tegyek (Ékv 332. Kkv 124). Bűnbánati ének. Szerzője Flittner János (1618—1678) grimmeni lelkész, kinek több egyházi éneke közül legelterjedtebb az „Ó én bűnös, jaj, mit tegyek“ kezdetű ének. Ez 1661-ben jelent meg Flittnernek egyik művében („Himmlisches Lustgärtlein, Greiffswald“). Az eredeti német szöveg 8 versszakra terjed, azonban a régebbi és újabbi magyar átdolgozása csak 7 versszakos; az Ékv számára Zábrák Dénes soproni lelkész dolgozta fel.

A dallam úgylátszik világi eredetű, mert nagyon hasonlít egy világi régi német dallamhoz, melyet egy 1653. évi dalgyűjteményben (Enoch Gläser „Schäferbelustigung, Altdorf“) találtak meg s melynek szerzője ismeretlen. Flittnernek bűnbánati énekszövege révén ez a dallam (é-mollban) egyházi énekdallamaink közé került, a Kkvben d-mollos, 8 hanglépcsőre terjeszkedik s a szöveg trocheusi lejtéséhez képest leütéses.

7. Készítsd magad, kedves lélek (Ékv 308. Kkv 243 b). A legelterjedtebb úrvacsorái énekünk. Szövegének szerzője Franck János (1618—1676) gubeni polgármester, az evangélikus egyházi énekköltők egyik legkiválóbbja. 110 éneket írt; ezek eleintén egyenként jelentek meg nyomtatásban, majd pedig 1674-ben gyűjteményesen „Geistliches Sion“ címen. Franck János énekei tartalom s költői szépség tekintetében közel állanak a Gerhardt-féle énekekhez. Franck énekei közül az Ékvben találhatók a következők: Készítsd magad, ked-