Evangélikus Népiskola, 1927

1927 / 1. szám - A tanító az egyházmentés szolgálatában

5

szítse, ne csüggedjen a tanító, támogatásra — sajnos — legtöbb helyen csak a Luther-Szövetségre, Nőegyesületre és Leányegyletre számíthat, a hivatalos egyházra legkevésbé«

Társadalmi munkánk közé tartozik a közönyösség ellen való küzdelem. Az egyházzal s egyházi ügyekkel szemben közönyösöket a társadalom minden rétegében, leginkább azonban a kezük munkája után élő napszámosok és a középosztály, az ú. n. intelligencia körében találunk. Az intelligens osztályra a tanító a társadalmi életben való érintkezés alkalmával találja meg hatását. Néha egy kérő szó, máskor az egyházi s egyháztársadalmi élet iránt az érdeklődés felkeltése, az egyházzal szemben megnyilatkozó ellenséges működésre való figyelmeztetés felébreszti a közönyösökben a szunnyadó, vagy alvó evangélikus öntudatot s lelkes egyháztagokká teszi őket. Mindenképen pedig azon kell dolgoznunk, hogy az egyházkormányzatban minél több intelligens ember vegyen részt. Másképen állunk a közönyösök tanulatlan táborával szemben. Itt a közönyösök mellett sokkal több ellenséggel is találkozunk. Alföldi városaink speciális társadalmi osztálya a vagyontalan földmívelési munkásság, amely lelkileg tömegéletet él, nincs önálló felfogása semmiről. Ha tömegben vannak, még a legjobb érzésűek is mindig egy nótát fújnak: a könnyű kenyér himnuszát, A tömegre az egyes ember, aki nem az ő társadalmi osztályából való, hatással nem bír, A tanítónak itt a cura pastcrálist kell gyakorolnia annál is inkább, mert a tanuló gyermekek nagyobb százaléka ebből a társadalmi osztályból kerül ki s ha az apák nagy része közönyös, vagy ellenséges is az egyházzal szemben, viszont az anyák jóérzésűek, legtöbbjük istenfélő, vallásos. De szükségesnek tartom, hogy a tanítónak cura pastorálisi munkáját a hivatalos egyházkormányzat szankcionálja, mert feltétlenül szükségünk van a tekintélyre. Igaz, hogy a tanító egy élet példás munkásságával meg tudja szerezni a maga egyéni tekintélyét, de akkorra már elkopik, kifárad a nehéz küzdelemben s nem szolgálhatja energiájának teljességével az ügyet. Úgy képzelem, hogy az egyházkormányzat ünnepélyes keretek között mintegy felavatja a tanítót a hívek lelkiéletének gondozójává s azt az egész egyházközség tudomására hozza a szószékről való kihirdetés útján, S itt még egy felette fontos dolgot jegyezzünk meg: bár átokként nehezedik egyházunkra a szegénység, anyagi eszközök is adassanak a tanító kezébe, hogy, ahol kell, a didergő nyomort betakarhassa, a szükölködőt gyorsan segíthesse, a beteget gyógyszerrel láthassa el. Mert a kellő helyen s gyorsan alkalmazott segély, mely Isten nevében az egyháztól jön, jobban erősíti a hitet s bizalmat, mint a legklasszikusabb szónoklat.

Egyházunk tagjai között sok a szervezett munkás. A materiáliz- mus és az csztályharc alapján álló sziciáldemokrácía nyilt ellensége az egyháznak. Hogy itt meddő szélmalomharcot ne folytassunk, nagy körültekintéssel, nagy megfontolással kell munkánkat végeznünk. Amint már említettem, először is az ifjúságot kell mételyező eszméikből megmentenünk, A megátalkodott konok szervezett munkás, aki emellett többnyire tanulatlan is, haszontalan vitatkozásba bocsátkozik velünk, annak reménye nélkül, hogy őt meggyőzni lehessen. Van kö