Evangélikus Népiskola, 1927

1927 / 2. szám - A tanítók akadémiai kiképzése a jénai egyetemen

25

Iskolaorvosi praxis. Előadó: Streve.

A praktikus művészi nevelés. (Összesen 16 óra.) Előadó: Natter.

Zenei továbbképzés. (Kezdete és ideje megegyezés szerint.) Előadó: Volkmann.

Műhelyoktatás, (Heti 4 óra.) Vezeti: Müller.

Osztálytechnika, (Heti 2 óra.) Könyvkötészeti kurzus 16 órában. Vezeti: Foertsch.

Falitábla-technika. (Összesen 8 óra.) Előadó: Wolff.

Tornakurzus 20 órában. Vezeti: Eitel.

Ritmikus tornászat tanítónők számára. (Heti 1 óra.)

A felsoroltakon kívül felolvasásokat tartanak még: Rein, Weisz és Va’érting professzorok.

Az egyetemi gyakorló iskolát és a ,,Schulpraktikum“~ot Petersen és Scheibner tanárok vezetik.

Minden törekvés oda irányul, hogy a jelöltek közvetlen szemlélet alapján nyerjenek képet a valóságról, a tanítás folyásáról. E célból rendelkezésükre áll Jéna tanügye egész összességében, de más rendezések is elősegítik a cél elérését. Teszem, a szemeszter tartama alatt négyszer-ötször esti 8—10 óráig ú. n. ,,Ausspracheabénd“-et tartanak és azon résztvesznek az egyetem neveléstudományi intézetének, a szakosok és az akadémia paedagógiai egyesületének összes tagjai s élénk eszmecserét folytatnak.

Szombaton Jéna területén kívül fekvő nevelőintézeteket látogatnak meg. de több időt igénybe vevő, hosszabb tanulmányútra is indúlnak. így pl. az 1924/25. évi téli szemeszter alatt december 7—15-ig a hamburgi kísérleti iskolákat, magánlyceumot, a siketnémák és vakok intézeteit látogatták meg. Innen átmentek Gera-ba, hogy ott a 3—6 éves gyermekek rajzait tanulmányozhassák. Ober ellen- ben megnézték a ,,Bauernvolksschule“-t (a parasztnépiskolát) és Tinz városában a ,,Heimvolksschule“-t (az otthont pótló népiskolát).

A nyári szemeszter alatt meglátogatták Dreiszacker-, Keilhan- és Schuipforia-ban a népfőiskolákat; — a szemeszter végén pedig újabb iskolákat Délnémetországban és résztvettek a nevelés megújhodását célzó ,,internacionális munkaközösület“ három napig tartó közgyűlésén,

íme! Milyen gyönyörű perspektívát nyit a jénai egyetem a német tanítóképzésnek! Kétségtelen, — oda el kell jutnunk nekünk is! Mert nem elég a kultúrfölényt tele szájjal hirdetni csak, vagy mint a pecsenyét őseink módjára a nyereg alatt élvezhetővé puhítani. Nem! Itt már egyszer tenni kell valamit, mert különben nemsokára hátul kullogunk és mi lesz akkor a mi fölényes kultúrpecsenyénkkel ?

A III. egyetemes tanügyi kongresszus lesz hivatva ezt a kérdést javunkra eldönteni, azért szolgáltatunk neki ezen cikkünkkel is megbízható adatokat. (A „Schulreform“ nyomán.)

Kádár János.