Evangélikus Népiskola, 1927

1927 / 2. szám - A tanítók akadémiai kiképzése a jénai egyetemen

21 vizsgát. A jelöltnek ilyenkor mind a két főszakmából Írásbeli vizsga- dolgozatot is kell bemutatnia. Bizonyos tudományos szakoknak alapos tanulmányozása a neve­léstudománynak továbbfejlődése szempontjából is kívánatos. Gondol­kozni és kutatni a „studiózus“ bizonyára megtanul főszakának tanul­mányozása folyamán is. Minden külön irányítás nélkül is megismer­heti ezen a réven a történelmi methodust, az interpretáció módszereit, a kritikát, az értelmezést, a statisztika methodusaít, a kutatva esz­közölt gyűjtésnek mikéntjét. Ahogy a philosophia habílítansának legalább még egy szakban, — teszem mathematikában vagy phílológiában — otthonosságra kell szert tennie, — ép úgy kell a neveléstudomány hallgatójának is egy- egy szabadon választott szakma által belső gazdagodásra törekednie, hogy azután valóban kutató és módszeresen kiképzett munkatársa le­hessen a neveléstudománynak is. Még fontosabb azonban az, hogy olyan tudományos ágnak a be­ható tanulmányozása, amelyre hajlama készteti, amely voltaképen egy ellenállhatatlan, belső továbbművelődési szükségérzetnek folyamánya- ként jelentkezik: kihat a lény fejlődésére és az egyéniség, a személyi­ség kialakulására is. A hallgató lényének kíművelődése által egy ön­magán tapasztalt és tudatosan átérzett hézagot tölt ki. S ha a nép egyetemének jövendő tanítóságát arra képessé tesszük, hogy a héza­gokat kitölthesse és szakszerű iskolázottságával egész életén át való­ban értékes, úgy emberileg, mint személyileg egyaránt jelentékeny tevékenységet fejthessen ki: akkor ezzel a köz javát mozdítjuk elő! Hogy a szaktudománynak is csak előnyére válik, ha munkatár­sainak köre tágul, az csak természetes. A néptanítóknak szaktudo­mányos kiképzése ellen azért nem is az egyetemi tanárok kardoskod­nak, mert ezek inkább támogatják, — hanem azok a körök, melyek a konkurenciától félnek. Nyilván ez a félelem szülte azokban a gáncs alantjáró gondolatát is. A philosophiai és psychologíai szakokra öt négyórás (tehát 20) előadás van kitűzve, tehát több, mint amennyit a philologus „mellék­tárgyára“ fordíthat. Azért az egyetemnek egyik instánciáján sem vonták kétségbe, hogy az idő jelzett tudományos tárgyak előadására elegendő nem volna. Itt tekintetbe kell venni azt is, hogy a hallgatót saját hajlama vitte tárgyának választására s úgyszólván a középiskola padjairól hozta már az érdeklődést magával tárgya iránt az egye­temre. Hogy e tekintetben miféle követelmények támaszthatók a vizs­gázóval szemben, az még csak a jövő évi tapasztalatok alapján álla­pítható meg. Az eddig említettekkel párhuzamosan, már az első szemesztertől kezdve folyik az általános kiképzés is. Ez mindenféle iskolai tech­nikára terjeszkedik ki, és pedig úgy, hogy a művészi kiképzésnek legalább is két, a famunkának két, az osztálytechnikának egy, a könyv- kötészetnek egy és a falitechnikának is egy szemeszter jusson. Ezen tanfolyamok látogatása kötelező. Nagy súlyt helyez az egyetem a

Next

/
Thumbnails
Contents