Evangélikus Népiskola, 1927
1927 / 2. szám - A tanítók akadémiai kiképzése a jénai egyetemen
22 testi derekasságnak megszerzésére is, — és nemcsak a tanítójelölteknek, hanem az összes egyetemi hallgatóknak részt kell venniök a tomakurzuson. Akik ezt kimutatni nem tudják: vizsgára nem bocsáttatnak. Hasonló gondot fordítanak a zenei kiképzésre is. Ez voltaképen továbbfejlesztése annak, amit az egyetemi hallgatók a középiskolából, vagy a szülői házból már magukkal hoztak. Gyakorlásra használhatók az intézet hangszerei: zongorák, harmóniumok, orgona és lant. A hegedűt, mint legnemesebb hangszert, nem adják mindenkinek kezébe. Az éneket (karéneket, szólóéneket, népdalokat) szabad közösségben gyakorolják. Alakítanak azonkívül általános tudományos munkaközösségeket is és ezeket didaktikai kurzusoknak nevezik. Ezeket a munkaközösségeket az egyetem tanárai, docensei és asszisztensei vezetik. Itt azután az állami, ifjúsági és iskolai jogról, a mathematika-, fizika-, az ó- és új testamentumról folynak az előadások, és pedig a kutatások mai állása szerint. Qrvostanár beavatja a munkaközösséget az orvosi kezelés iskolai gyakorlatába; -— kiváló, módszeres eljárásukról ismert tanférfiak, úgymint néptanítók, középiskolai, vagy szakiskolai tanárok, meghívás folytán, rendszeres előadásokat tartanak egyik vagy másik tárgynak módszeréről. Helyes időbeosztás mellett a hallgató (beleszámítva a technikai és tornakurzusokat is) heti 26—28 órán át van lekötve, de ez az óraszám fokozatosan csökken, úgy, hogy a nyolcadik szemeszterre már csak 16 óra esik. Túlterhelésről tehát szó sincs! A gyakorlati kiképzés, az egyetemi tanfolyamnak tartama alatt, a következőképen történik: 1. Minden hallgató, a három szemeszterre kötelező iskolai gyakorlatokat végzi; hospitál, előzetesen jól átgondolt terv szerint, legkevesebb 64 tanórán mindenfajta iskolában, Jénában és annak környékén. A látottakat és hallottakat félnappal későbben, a tanítást végzett osztálytanítóval didaktikailag és szigorúan tudományos alapon átrostálják és feldolgozzák. — A praktikumnak, \agyis gyakorlatnak célja az, hogy az érettségit tett ifjút a népiskolával megismertesse. Az ifjút be kell vezetni a tiépiskolába azért, hogy előbb látni és figyelni tamdjon, hogy a megfigyelteket bensőleg feldolgozhassa, megértse és arról — bármilyen szerény formában is —de számot adni tudjon. 2. E célt szolgálja az egyetemi gyakorló iskola is, mely a nevelés- tudomány ordináriusának van alárendelve és voltaképen kísérleti iskola új módszerek, mindenfajta nevelési problémák és gyermekpsycko- lógiai vizsgálatok megejtésére, illetve azok kipróbálására. Ez az iskola nem a régi gyakorló iskolák újabb kiadása, nem azokat utánozza. Itt nem mintaleckéket mutatnak be, hogy azokat a jelöltek lemásolhassák és később hasonló recept szerint tanítsanak. Nem, ez az iskola szemléleti eszköz, melynek segítségével bepillantást nyer a jelölt abba a rejtélybe, miként érintkezhetnek az elméletek az iskolai praxissal, az iskola lüktető életével?