Evangélikus Népiskola, 1927
1927 / 2. szám - A tanítók akadémiai kiképzése a jénai egyetemen
20 A tanítók akadémiai kiképzése a jénai egyetemen. Hogy tiszta képet nyerjünk arról, miként oldották meg más kul- túrnépek a tanítók főiskolai képzését, bemutatunk egy német mintát. A német birodalmi alkotmány 143. t.-c. 2. §-a értelmében, a thü- ringiai országgyűlés 1922. évi július 8-án kimondotta, hogy a tanítóképzőket „leépíti“, a tanítói pályára készülőktől valamely magasabb fokú intézetben nyert érettségi bizonyítványt követel és az ország egyetemén, Jénában képezteti ki őket. A kiképzés idejét négy évben állapították meg. Ebből két év esett a tudományos, kettő a túlnyomóan gyakorlati kiképzésre. A gyakorlati képzést az egyetemi paedagógiai intézettel kapcsolatban, öt thü- ríngiai iskolában öt tanügyi főtanácsos irányította. Sokan keveselték a tudományos (elméleti) képzésnek szánt időt, mert két esztendő az óriási tudományos anyagnak befogadására kevés. És igazuk is volt. Az első vizsgázók közt 1924-ben csak kevesen feleltek meg, amiért ezeknek továbbképzéséről gondoskodni kellett. Ez a tapasztalat és valóságos belső szükségérzet arra kényszerítette a jénai egyetemet, hogy a tudományos képzés idejét még egy évvel megtoldja. Az összképzés ideje azonban a négy évet finánciális okokból, meg nem haladhatta. Azért a minisztérium komprcmisz- szumra lépett az egyetemmel. Elfogadta a három évi elméleti képzést, de az egyetemnek módját kellett ejtenie annak, hogy a jelöltek már ezen idő alatt is a gyakorlati képzésnek egy nagy részét elsajátíthassák s hogy a negyedik év végén, a nyolcadik szemeszter után, kellő felügyelet és irányítás mellett segédtanítói állás betöltésére képesít- tessenek. Az 1924, évi december 20-án hozott törvény szellemében megállapított tanulmányi anyag a következő: A rendszeres hivatásszerű stúdiumnak (mely minden hallgatóra egyaránt kötelező) főtárgya az általános neveléstudomány, a nevelés- történet, iskolatan, általános oktatástan; a második szemesztertől a negyedikig tanítási gyakorlat, felnőttek oktatása, ifjúsági jog, iskolajog, iskolahygiena. Ezzel kapcsolatban a philosophia, a psychológia, de csak olyan terjedelemben, mintha melléktárgyak volnának és mégis oly mértékben, hogy lényegükkel mindenki tisztában legyen. A jelölt hallgatni köteles ezt az utóbbi két tárgyat is, de folyamodhatik azért, hogy ezen szakmák egyikéből vagy másikából a vizsgatétel alúl men- tesíttessék, A főtárgyak mellett minden hallgatónak még valami tudományos vagy technikai szakot kell választania. Ez utóbbi lehet: zene-, rajz-, torna- és mindkét nemnek megfelelő kézimunkaoktatás. Ha egyeseknek különös tehetségük és kedvük van valamely szakhoz, akkor oly alapos kiművelést nyernek abban, mintha főtárgy volna és külön vizsgát is tehetnek belőle. Ha ez az eset bekövetkezik, voltaképen két föszakmáhól tesz vizsgát a kandidátus és akkor az iránt folyamodhatik, hogy vagy a philosophiából, vagy a psychológiából engedjék el neki a