Evangélikus Népiskola, 1926

1926 / 6. szám - dr. Steiger Imre: W. Rein paedagogiai rendszere

89

A házi nevelés, a család keretében, minden nevelésnek ősforrása, amelyben a nevelésre való legeredetibb és legtermészetesebb jogaival, a testi, szellemi, az érzületi és jellembeli fejlődésnek legkedvezőbb feltételeire találunk. Ezért a családnak, mint olyannak a fennmaradása legfőbb nemzeti érdek. A család a nevelés erőinek teljes összegével rendelkezik ugyan, de nem a megfelelő eszközökkel s így a kul- túrális munka fejlődésével szükségessé válik az iskola és pedig a nevelő iskola, amely a családra való befolyásával bensőleg érdeklődik a növendék fejlődése iránt. (Szülői értekezletek stb.)1)

A szó tágabb értelmében vett család: az almumnát,2) a nevelő intézet, iskola internátussal, melynek különböző fajai: a fiú- és leány- nevelő-intézetek, az árvaházak, gyógypaedagógiai intézetek, hivatásra előkészítő almumnátok stb. Az almumnátok mellett, amelyek nagyrészt privát vállalkozások, ott találjuk a nyilvános iskolaügyet,3) amely alapvető jelentőségű a nép szellemi és gazdasági életére. Az iskolaügy történeti fejlődéséből irányítást nyerünk elvi megalapozására, kiépítésére, fejlesztésére. Itt három alapvető gondolatra kell ügyelnünk: a fennálló tényleg bevált intézmények megtartandók; a meglevőnek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, az az egységes organizációra való törekvés mellett a nemzeti élet fejlődéséhez kapcsolódjanak, végre a tanügy a nemzet kultúrális munkájából folyó és hozzá alkalmazkodó szervezetként tüntetendő fel, melyből az egyes részek összetartozandósága és a tanítótestület egysége következik.4)

A tanügynek — nevelő iskolák és szakiskolák szerinti — történetileg kialakúit csoportosítása megtartandó, mivel minden emberre kétféle feladat hárúl: jellemének kiképzése egységes világnézete kialakulása érdekében és hivatásának erőteljes betöltése. így az általános műveltség a szakképzésben nyeri kiegészítését.5)

A gazdasági életben megnyilvánuló verseny korai szakképzést követel. A szakképzés a vallás-erkölcsös jellemképzés érdekében általános és mélyreható, széles fundamentumon alapuljon: ,,Erst Menschen, dann Spezialisten.“6) A szakoktatás alapját képező nevelő oktatás kiépítésében megvan legalább bizonyos mértékig a lehetőség arra, hogy a nemzet különböző rétegeiből származó egyének, a legkülönbözőbb hivatások és társadalmi állások dacára egymást és egymás munkáját kölcsönösen megértsék.7) Ezt szolgálja az egységes nemzeti iskola.8) Az iskolaszervezet általában a különböző társadalmi rétegek szernt alakúi ki. A társadalom három rétegre oszlik: az alsóra, a munkások osztályával; a középsőre, a kereskedők, iparosok, kisebb hivatalnokok osztályával és a felsőre, a születési, vagyoni, hivatalnoki és szellemi arisztokráciával. Ennek megfelelő az oktatásx) II. 4—13; Päd. im Grundriss. 17—20;

*) II. 14 és köv. lapjai; Päd. im Grundriss. 21—24 ;

3) II. 52; Päd. im Grundriss. 24;

♦) II. 142. 143 ;

5) II. 143 ;

•) n. 145; Päd. u. Did. 107, 108,;

7) II. 147;

8) II. 148 és köv. lapjai. V. ö. Rein Die Nationale Einheitsschule. 1913.