Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 6. szám - Státuszrendezésünk ügye
87 Tehát a miniszter úr maga konstatálja, hogy a tanító képtelen ilyen körülmények közt magasztos hivatása teljesítésére. Sérelmes, hogy a kántortanítóknak ugyanazért, sok esetben pedig kisebb fizetésért kétszeres munkát kell végezniük. Azért kívánjuk a tanítói és kántori járandóságok kettéválasztását, a helyi javadalmaknak az ingadozó búzaalap helyett más módon való méltányos felértékelését és olyan törvényes intézkedések megtételét, melyek lehetővé teszik, hogy a nem állami tanító helyi járandóságait csonkítatlanúl, a tanítói hivatáshoz méltó módon és mindenkor pontosan megkapja. Szükség van erre azért is, mert olyan intézkedések, mint az is, mely most a búzaegységárát 348.000 koronában állapította meg, melynek következtében az államsegély sok esetben semmivé zsugorodik össze és a tanítót az iskolafenntartóval való viaskodásra kényszeríti: az iskolának nem vál- hatik előnyére. Ezt kimondani és erre rámutatni kötelességünk. Rá kell itt mutatnunk még arra a sérelemre is, mely a nem állami tanítókat a vasúti kedvezményeknek hozzátartozóiktól és a nyugdíjasoktól való megvonásával, a hadípótlék ki nem utalásával, az országos betegsegélyezésből való kizárásával érte. E mellett sem haladhatunk el szó nélkül. Indokolt tehát mindenképen, ha sérelmeink eltüntetését sürgetjük és szüntelenül elégtételt kérünk, A tanítóság hivatását, a számtalan mellőzésnek és érthetetlen ellenszenvnek dacára is, odaadó hűséggel teljesíti. Hangtalan panasszal cipeli mostoha sorsát és férfias erős akarattal elhárít magától minden kisértést és csábítást, — bármely oldalról jöjjön. — Minket a pillanatnyi elkeseredés nem foszt meg józanságunktól, me ggondol tságunktól. Mi sorsunkat az igazság mérlegére tesszük és az javunkra fog billenni. Mi semmiféle szélső irányzatnak be nem dülünk, mi semmiféle politikai pártnak vontató köteléhez nem engedjük magunkat fűzni; mi lelkünk tiszta tükrét a politika mérges gőzétől beszennyezni nem engedjük. Mi nem lehetünk egy párté, a mi ügyünk kell, hogy közös pro- grammpontja legyen minden pártnak és kell, hogy a köztudatba átmenjen annak a felismerése, hogy személyünkön keresztül csak a jövő és a haza legbiztosabb pilléreit erősíti meg a mindenkori kormány. Mi minden terrorisztikus eszközt megvetünk és azért tiszta lelkiismeretünk felemelő tudatában tiltakozunk minden, bármely oldalról jövő leokéztetés és leszólás ellen. Mi döntő bizonyítékokkal mutatjuk ki, hogy az osztó igazság ezúttal is mostohán bánt el velünk s ha ez ellen védekezünk, senki tőlünk rossz néven nem veheti. Akik ke- ménykötésü, derék honpolgárokat, jellemeket, hősöket vannak hivatva nevelni, meghunyászkodó, görnyedő heloták nem lehetnek. Védekezünk tehát férfias nyíltsággal. Lehet, hogy a harc hevében olykor felcsattan a mi hangunk is, de mindig tudjuk, mivel tartozunk azoknak, akik felelősségük teljes tudatában vezetik a nemzetet és a kötelező tiszteletet mindenkor megadjuk nekik. Nagyon jól tudjuk, hogy a keresett igazsággal is úgy vagyunk, mint a színarannyal. Ha az aranyból ékszert, érmet akarunk készíteni, egy bizonyos mennyiség nem nemes fémet is kell hozzá vegyítenünk. Ha igazságot hirdetünk, kell, hogy szubjektivitásunkból is hozzáadjunk valamit, de mindig