Evangélikus Népiskola, 1926

1926 / 2. szám - Koller István: Kehr Károly

21

dagógia Mekkája lön.“ Akárcsak később Reinhez Jenában, úgy zarándokoltak az egész művelt világból a szakemberek Gothába; hazánkból is számosán keresték őt fel, valamint később Halber- stadtban és Erfurtban. Midőn Ebenspangert a minisztérium németországi iskolák meglátogatására küldte ki, elsősorban Kehrt kereste fel. Ugyancsak nála volt Kapi Gyula, a soproni tanítóképző igazgatója is s az intézet értesítőjében is beszámolt a Kehr- nél történt hospitálások tapasztalatairól; nála volt G r o ó Vilmos is és számos más kiváló magyar tanférfiú. Gothában alapította Kehr a „Paedagogische Blätter“ című folyóiratot és 1872- ben pedig megalapította a németországi tanítóképzőintézeti tanárok egyesületét. 1873-ban a halberstadti tanítóképzőhöz, majd 1884-ben Erfurtba helyezték át, hogy a romlásnak indult intézetet ismét fellendítse. 1878-ban a jénai egyetem, amely mindig oly kiváló szabadelvű tanárokkal dicsekedett, mint Haeckel, Eucken, Rein, Lipsius, Nippold, Kehrnek a tiszteletbeli doktori diplomát adta érdemeinek elismeréséül, ezzel is bebizonyítva modern szellemét. Kehr ezenkívül tulajdonosa volt a Vörös sas-rendnek, a Hohenzollern-házirend keresztjének, az Ernesztini házirend keresztjének és a szerb Takova-rend középkeresztjének. 1884-ben iskolatanácsos lett. Egy évvel reá, 1885 január 18-án, meghalt szélhüdés következtében. Holttestét nagy gyászünnepségek között Gothába vitték, ahol kedves szülei mellé temették el. Magyarországgal szemben mindig nagy rokonszenvvel viseltetett s egyidőben úgy volt, hogy honunkban foglaljon el érdemeinek megfelelő állást. Azonban nem úgy történt. A temetés alkalmával Dr. Schmidt Károly búcsúztatta el, aki maga is vaskos értékes paedagógiai és anthropológiai munkák szerzője. Kehr fia P á 1 neves, kiváló történész.

Kehr is azon kiváló tanférfiak közé tartozik, akik tanítóképzőintézeti végzettséggel önszorgalommal egyetemi színvonalú műveltségre tettek szert, mint Dörpfeld, a kiváló herbartianer Barmenben, vagy újabban E i t z, ki szintén tiszteletbeli doktori és professzori címet nyert a hangtan terén kifejtett érdemeiért. Schneller a „Paedagógiai Dolgozatai“ II. kötetében, midőn Reinről ki akarja emelni nagy didakta voltát, Kehrrel helyezi párhuzamba. Nagy didakta volta indokolja, hogy e folyóiratban e szerény cikkel róla megemlékeztünk, hisz a múlt egyéniségeinek tanulmányozása világíthatja meg a jelent s tőle merítünk indítást a jövőre is. Mint Eucken, a nagy jénai filozófus, mondja: „Die Wünsche und Hoffnungen gehen auf die Zukunft, aber eine Zukunft wäre arm, welche nicht die Vergangenheit in sich trüge und ihren Ewigkeitsgehalt bestärkte.“

Kehr nem volt valamely rendszer híve, ő a Pestalozzi—Diesterweg irány követője. „Die Erziehung dient hier an erster Stelle nicht Zwecken des gesellschaftlichen Zusammenseins, sondern der Entfaltung und Vollendung des innern Menschen, der eben- mässigen Ausbildung aller Kräfte“ (Eucken). Irodalmi működésé\