Evangélikus Népiskola, 1926

1926 / 10. szám - dr. Steiger Imre: W. Rein paedagogiai rendszere

150 Ä. Emberi élei Történet-humanistikai tárgyak. B. Természeti élei Természettudományi tárgyak. I. Érzületi II. Művészeti III. Nyelvi I. Föld-II. Természet-III. Mennyi» oktatás. oktatás. oktatás. rajz. tudomány. ségtan. 1. Bibi. 1. Ének tört. 2. Rajz 2. Profan 3. Modelli­ert. rozás 3. Iroda- 4. Torna és lom játék tört. 1. Anya­nyelv 2. Idegen nyelvek a) Óklassi- kai nyelvek b) Modern nyelvek 1. Csilla- 1. Termé- 1. Számo­gásza- szetrajz lás ti föld- 2. Termé- 2. Mértan rajz szettan 2. Physi- kai földr. Kézügyességi oktatás. Ehbez az elrendezéshez Rein a következő magyarázatot fűzi: a két főcsoport Herbart alapján különböztethető meg, aki az oktatásnak két irányára: a történetire és természettudományira utal. Ziller is csatlakozik ehhez a csoportosításhoz. Első helyen áll az érzületi ok­tatás, mert a nevelés célja követeli ezt a rangsort. Az érzületi okta­tásnak a feladata, hogy a vallás- és a profán történet, valamint a köl­tészet személyeivel az ideális érintkezést gondozza, hogy így nemesítő hatását a fejlődő ifjúság kedélyéletére és gondolkodására kifejtse. Feltűnő, hogy Rein csoportosításában az érzületi oktatás m&llé a mű­vészeti oktatás került. Ezt következőképen magyarázza: ennek első­sorban psychológiai oka van, mivel a jó és szép, ethika és aesthetika alapjukban szorosan összetartoznak, úgy hogy szinte közös gyökérről beszélhetünk, amelyből mindkettő sarjadzott. A szép tiszta szemlé­letének hasonló boldogító érzés tulajdonítandó, mint a jónak. A mű­vészetekkel való foglalkozás nemcsak nemesítőleg hat az emberre, ha­nem azonkívül segíti és támogatja az erkölcsi művelést is. Anélkül, hogy Rein a művészeti kultúrát túlbecsülné, így szól: nekünk, ami a művészeti nevelést illeti, többet kellene tennünk, mint amennyi mind­eddig történt és nevelő-iskoláinkban oda kellene hatnunk, hogy az Ízlés fejlesztésére több figyelem fordíttassék olyan okokból, amelyek úgy az individuális, mint a szociális élet mérlegeléséből vétettek, így mindazok a tantárgyak, amelyek a szokásos tantervekben és a tör­vényes rendelkezésekben gyakran az utolsók, Rein elrendezésében az Ízlés művelésének szempontjából olyan helyet nyernek, amelyről nevelői értékük könnyen felismerhető. A humanisztikus tárgyak har­madik csoportja: a nyelvek. A természettudományi tárgyakhoz az át­menetet a földrajz képezi, amelynek különféle vonatkozásai vannak a humanisztikus szakokhoz, de a mennyiségtani és fizikai elemeinél fogva a természettudományokhoz tartozik. Ha a fenti elrendezést áttekintjük, bizonyos parallelizmus észre­vehető, amennyiben a két főcsoportban tárgyi és alaki oktatás (Sach- und Formunterricht) egymásmellé kerülnek, ami azt jelenti, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents