Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 10. szám - dr. Steiger Imre: W. Rein paedagogiai rendszere
i gyár tanítót. Éltesse a Mindenható mindnyájunk örömére addig, míg velünk együtt ő is gyönyörködhetik vetésének gazdag termésében és annak betakarításában. Úgy legyen! Krug Lajos. 147 W. Rein paedagogiai rendszere. Irta: dr. Steiger Imre soproni ev. tanító. (Folytatás.) B) A tanterv elmélete. Mely úton valósítható meg most már az oktatás eme célja? Ez a kérdés átvisz a methodikára, amely magában foglalja: a tanterv és a tanítási eljárás elméletét. Míg a tanítási eljárásra nézve számos előmunkálattal rendelkezünk, addig a tanterv elméletét csak egyes didakták, mint Ziller, Willmann és Dörpfeld dolgozták fel összefüggően. Rein ezekre alapítva épít tovább. Melyek most már az alapvető gondolatok? A tanterv elméletének feladata kétfélére irányúi: a tananyag kiválasztására, egymásutánjára és elrendezésére, egymásmellettiségére. Amint a történet tanulságai bizonyítják, a tanterv elméletének problémája hamis irányba terelődik, mihelyt azt a legelső nevelési célra való vonatkoztatás nélkül akarják megoldani. A legtöbb tanterv történeti-empirikus úton keletkezett és alapelvektől vezérelt gondos megfontolásnak kevés nyomát mutatja. Kitűnik ez már a tantárgyak külső elrendezésében, amelyek tarka változatosságban egymásra következtetnek és legfeljebb tananyaghalmazt képeznek, de nem szerves tagoltságot. Mindez azért van, mert az elmúlt idők folyamán az egyes műveltségelemek hasznavehetőségére és jóságára vonatkozó nézetek és felfogások elsősorban nem paedagogiai, hanem egyházi, nemzeti és szociálpolitikai meggyőződések és befolyások alapján keletkeztek. A paedagogia szóhoz nem juthatott. Kivezető út ebből a zűrzavarból csak úgy volt, hogy a paedagogia, Pestalozzi és Herbart indítására, a műveltség janyagának a kiválasztásánál az emberi nem kultúrhisztórikus fejlődését vette alapúi. De Herbart a történeti felépítést csak a humanisztikus szakokra kivánta alkalmazni, míg a természettudományokra alkalmatlannak tartotta. Ziller, Herbart alapvető gondolataira továbbépítve, különösen a népiskolára alkalmazta a kultúrhisztórikus fokozatok elméletét és nála a Herbarti gondolatoknak kézzel fogható továbbfejlesztését találjuk. Merészen odavetve alkotta meg Ziller tan- tervrendszerét, amely éles támadásoknak volt kitéve. Legvitásabb pontja volt a parallelizmus problémája, az egyén és faj fejlődése között, amelyet sokszor kétségbe vontak és végre a Ziller-féle tervet elvetették. De azért a parallelizmus gondolata tovább élt. Ebben az irányban Rein a legtermékenyebb tevékenységet fejtette ki, amennyit ben ő is Herbart és Zillerhez csatlakozik és a legfőbb nevelési célra való tekintettel reá nézve is a tananyag kiválasztását, illetőleg az
