Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 1. szám - Stoll Ernő: Jókai, a nemzet gyógypedagógusa
14 Madách „Az ember tragédiájában“ figyelmeztet, hogy előre, a magasba juthassunk. Jókai mint kitűnő erkölcstanító és nevelő a nép példabeszédeit és közmondásait használta fel az erkölcsi igazságok oktatásánál. Ő is, miként a világ legnagvobb tanítója, Jézus, parabolákkal férkőzött a beteg lelkekhez. Dickens mód* jára — nem, evangyélium és leheletszerüleg hatnak Jókai egyes művei, midőn ezek a meggyőződést nem prédikálva, de p é 1 d á s val adják, melyhez vonzalmat minden olvasója érez. Mint az orvos ostyába adja a gyógyító szert, így Jókai a nagy erkölcsi tanulságokat a mese ostyáiba csomagolja. És ki az, ki a mesét ne szeretné? ... Jókai az erkölcsképzésre a nemzeti történelmet veszi s így miként a fiatalon elhunyt költő* művében a Hadúr megveti lábát Kriván és Mátrán, úgy ő az erkölcs és történelem piédesztáljára eh és felhelyezi hőseit s így vezet erkölcsképzés méh lett történeti belátásra. Mint Hadak útja ívelik történeti művei a magyar égboltot s majd mint nemes ciceronék vezetik a nemzetet a nemzethez, majd mint apellátiók szólnak: nemzet a nemzethez! így fejleszti Jókai a nemzeti becsületérzést, de gyökerét a munkában keresi és találja, mert hiszen ez adja a becsületet, a boldogságot, a családi és nem; zeti boldogulás ez alapját. A munka teszi a nemzetet Isten nap* számosává, a magyar földet „Isten kalapja“ bokrétájává, miért isamunkaszereteten át nevel a haza földjének szeretetére, s emberszereteten át Isten imá; dásához vezet. A sokszor kiszámított hallgatással: elrejtett igazságokra mutat és a nemzeti alapeszmékre támaszkodva, igaz; ságszeretetével: nemzeti ábrándokkal telíti meg a kedélybetegsé* gében önmagát tépdelő, üres nemzeti lelket. Jókai gyógyítja, re* formálja a deformált nemzeti lelket; s ígv a nemzeti lélek idős már ja lesz. A szóoktató ereje mellett a legmegkapóbb példák vonzó hatását vonultatja fel a hazafiúi erények fejlesztésére és ápolására, míg lelket háborítóan küzd a hazafiatlanság ellen. Gyógynevelő módjára nagy súlyt fektet a kedély nevelésére; sze* réti a kedélyt hullámzásba hozni s a keleti egykedvűségből kira? gadja paciensét, midőn könnyezni megtanít egyfelől, majd más? felől a néphumoron mosolyogni. A nemzet szívéhez jutva, szel? lemujjaival megpendíti a húrokat s eljátsza a Magyar Hiszekegyet épp úgy, mint a sírva vigadó nótákat. Szívmunkát végez az aranyszívű tanító, midőn a nemzeti erkölcs nemességén hevülten nemesíti a nemzet szívét. Jókai az, ki legjobban fel;, fogta a magyar nemzet történetének tanítás ás nak ethikai célját, módját, eszközét. Történeti érzéket fejlesztett a történeti élet kiszinezésével, míg a törétneti igazságokra a belső szemlélet örök mécsesével mutatott. A mús miaporos Egyiptom mumifikált alakjai eltűnhetnek a földszinés Hadúr „egyik lábát a Mátrán megfeszíti, a másikkal Kriván ormára hág“ Kovács Gy. (Dr. Biharii Péter: Egyetemes és részleges aesztetika 85 1.)
