Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 7-8. szám - Graf Samu: Az új tanterv!
113 előírja a mértani alapfogalmak tanítását a négyzet szemléltetése alapján. A III. osztály anyagát bővíti azáltal, hogy felveszi a téglalap ismertetését és egyes területméréseket. A IV. osztály anyagát szintén bővíti azáltal, hogy a törtszám keletkezése és fogalma című rövidke fejezet elhagyásával felveszi a tizedes tört ismertetését, valamint a tizedes törtekkel való összeadást és kivonást, azonfelül a kockát, téglatestet és oszlopot, továbbá térfogatméréseket és térfogatszámításokat. Komoly aggályaim vannak, hogy az anyag ilymérvű bővítése folytán a mennyiségtan, ill. számtan és mértan tanításának sikerét kétségessé tesszük és a gyerekek hiányos és felületes ismeretekkel lépnek a felsőbb osztályokba. Mindenesetre szép dolog volna, ha a fontosabb ismereteket a gyerekek már az alsóbb osztályokban szerezhetnék be, de ez — sajnos — nem lehetséges. Már az eddigi anyaggal is alig tudtunk megbirkózni, azért kivánjuk olyan hangosan a 8 osztályú népiskolát. Most pedig a mostani szűk keretbe még többet akarnak beszorítani, Ez úgy paedagógiai, mint gyakorlati szempontból elvetendő. Az V. osztály számtan és mértantanításával az új tanterv alapján behatóan foglalkozik Neubauer János kartársom jelentésében. Minthogy nézetét teljes egészében osztom, közlöm. A következőket mondja: „Az új tanterv már az V. osztályban megkívánja a közönséges törtek ismertetését és a közönséges törtekkel való összeadást és kivonást. De teljesen érthetetlen az új tantervben a kamatszámítás teljes mellőzése. Hiszen a kamat-, ill. százalékszámítás tudása az iskolából kikerülő gyermekekre sokkal nagyobb fontossággal bir, mint a közönséges törtekkel való számolás. Az új tanterv mértani anyaga főképen a kör és a vele kapcsolatos miveletekre szorítkozik, aminek alig van gyakorlati értéke. A régi tanterv mértani anyaga jobban alkalmazkodik a gyakorlati élethez, amennyiben nagyobb súlyt helyez a mérésekre, valamint a kerületek és területek kiszámítására . . .“ Érthetetlen ezenkívül, hogy a VI. osztályban új anyagként feltünteti a köbdecimétert és köbmétert, mikor már a IV. osztály anyagába felveszi a térfogat mérését és kiszámítását, valamint az ür és térfogatmérték beható feldolgozását. Egyáltalában a VI. osztály mértananyaga meglehetősen szegényes, mert már úgyszólván minden az alsóbb osztályokban lesz feldolgozva. Ide még felveendő volna legalább a henger ismertetése, valamint térfogatának a kiszámítása, mert hengeralakú testek a gyakorlati életben lépten-nyomon előfordulnak (fatörzs, oszlop, kút, cső stb.). Sőt rá kellene mutatni a gúla- és kúpalakú testekre is. Az elmondottakból kifolyólag én a szám- és mértani részt az új tanterv legkevésbé sikerült részének tartom, amelyen okvetlenül változtatni kell. Földrajz. Az új tanterv a földrajzi kivette a történeti tárgyak csoportjából és így mint önálló tantárgy szerepel az új tan tervben, mert az új tan
