Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 7-8. szám - Graf Samu: Az új tanterv!
112 Fogalmazás. Nagy súlyt helyez az új tanterv a fogalmazásra. És hogy annak nagy jelentősége kidomborodjék és hogy a beszéd- és értelmi gyakorlatokkal megindult szóbeli és Írásbeli fogalmazás rendszeres gyakorlásával méltó betetőzést nyerjen, az új tanterv a fogalmazást külön választotta az írástól. A tanterv tehát a magyar- és anyanyelvtanítás betetőzésének tartja a fogalmazást. Ez tehát az új tantervnek harmadik lényeges újítása és előnye. Eddig a magyar nyelv tanításának a gerince a nyelvtan volt, az új tanterv szerint azonban a magyar ill. anyanyelvi oktatásnak a gerince és az egész népiskolai oktatásnak a koronája a fogalmazás, melynek természetes alapját a beszéd- és értelemgyakorlatok képezik és anyaga is főkép a beszéd- és értelemgyakorlatokból merítendő. Abban mi is megegyezünk Quinttel, mikor azt mondja, hogy a fogalmazás „egyenes folytatása a beszédnek, ill. beszéd- és értelemgyakorlatoknak. Aki tud beszélni, az fogalmazni is tud és fogalmaz szóval, tettel, együttérzéssel, munkával; ha pedig megtanulja a technikáját, írással, rajzzal, zenével stb.-vel is.” Az új szellemben való rendszeres fogalmazásról azonban csak akkor lehet szó, ha a beszéd- és értelemgyakorlatok újszerű tanításával az ilyen fogalmazásnak megvetettük az alapját. Persze túlzásba itt sem szabad menni és a szép- és helyesírást elhanyagolni, ennek szomorú eredményét láttam egyes burgenlandi községekben, ahol túlradikálisan kezeltek ezt a tantárgyat, ami az írás és olvasás technikájának teljes elhanyagolására vezetett. A magyar nyelv többi tárgykörei, mint az írás, olvasás és olvasmánytárgyalás, helyesírás és nyelvi magyarázatok az új tantervben körülbelül ugyanazt a helyet foglalják el, mint a régiben. Azáltal, hogy az új tanterv az olvasmánytárgyalást és helyesírást külön tárgykörnek minősíti egyrészt megóvni akarja a tanítást attól, hogy a gépies olvasást és a nyelvtani tételek elméleti fejtegetéseit tekintse célnak, másrészt pedig arra figyelmezteti, hogy a fogalmazás tanítása mellett, amellyel ezen tárgyak különben szoros kapcsolatban állanak, ne hanyagoljuk el az olvasást, szépírást és helyesírást sem. Az új tanterv életbeléptetése nemcsak a tankönyvek, hanem az eddig használt olvasókönyveknek a kiküszöbölését vonja maga után. A legtöbbje úgy sem felelt meg, a szerzők nem tudtak a gyermekhez leereszkedni és azért idegenek maradtak a gyermek előtt. Számtan és mértan. Ezen tantárgyaknál is találunk újításokat, de ezeknek egy része úgy paedagógiai mint gyakorlati szempontból kifogás alá esik. Az új tanterv kiterjesztette a mértani a népiskola összes osztályaira. Mint fentebb említettem, mértani fogalmakat az eddigi rendszer mellett is szereztek a gyermekek a számtannal, beszéd- és értelemgyakorlatokkal, rajz-, slőjd- és földrajztanítással kapcsolatban és már az I. osztályban, ha megismertettük a méterrúdat, egyszerű méréseket eszközöltünk. Ugyanezt írja elő az új tanterv is az első osztályban, csakhogy ezt most már mértannak nevezi. Új azonban, hogy a II. osztályra
