Evangélikus Népiskola, 1925

1925 / 7-8. szám - Krug Lajos: A közösség gondolata az iskolában

115 A teljesítménynek ezen absolutismusát a közösség elutasítja ma­gától. Az első itt az ember! Verseny és becsvágy háttérbe szorulnak. A íőfigyelmet első sorban a kezdő ember tehetségeinek, erejének kibontakozására és fejlesztésére fordítják és csak azután nézik azt, mit tudott előállítani? A csoportalakulatok egyes iskolákban nem fejlődtek kedvező irányban, de ezt nem lehet a tanítók, vagy növendékek rovására írni. Hiszen ezeknek lelki világa, illetve lelki világuk alapvonásai sokszor annyira ellentétesek, hogy minden belső kontaktust kizárnak. Ha ilyen belső kontaktus nélkül kénytelenek tanító és tanulók egy osztályban dolgozni, akkor önmaguknak és minden komoly tö­rekvésnek csak akadályává lesznek és ez az áldatlan állapot meg is merevíilhet. — Amit „lustaságnak“ vagyunk hajlandók minősí­teni, finomabb analízis mellett igen sokszor nem más, mint a vázolt tényállásnak egyszerű kifolyása. A tanítót és tanulót te­hát összehangolni kellene. Ezzel persze nem mondjuk azt, hogy a tanulók választhassák meg tanítóikat. Sokszor még az ellentétek is üdvösek lehetnek a belső fejlődésre. A Gemeinschafts­schuleban a csoportképzésnél az ifjúságot nem tekintik pusztán o b- jektumnak. Bizonyos önrendelkezést engedélyeznek neki. El­hagyják az osztályok számszerinti jelzését. Nincs tehát I., IV, vagy VI. osztály, hanem aszerint, amint a tanulók valamely tanító körül csoportosulnak, lehet a tanító neve szerint egy „Schmidt“- vagy „Bínder“-csoport. Arra azonban szigorúan ügyelnek, hogy holmi szellemi csavargórendszer (Vagabundensystem) lábra ne kaphasson. — Ezen intézkedésnek hatása felismerhető azonnal, mert nem látni szellemileg fáradt, ványadt arcokat és azért itt szellemi akadályok­ról sem lehet szó. Ebben az iskolában a munkaidő beosztásakor merev sémától el­tekintettek. A munkának és üdülésnek helyes elosztása nagyrészt a munka nemétől, a hangulattól, geophisícus körülményektől (évszak, időjárás, éghajlat) is függ. A beszámolást az ötven perces óra végén úgy a tanító, valamint a tanuló sok tárgynál valóságos erő­szaknak érzi, viszont vannak tárgyak és foglalkozások, ame­lyeknél a fáradtság jelei sokkal előbb mutatkoznak. Azért az időegység a Gemeinschaftsschuleban nem az óra, hanem a délelőtt. Ezen időtartam alatt a foglalkozásokat sokféleképen lehet variálni is. — Ha az a bizonyos „speciális energia“ valamely foglalkozásnál kimerül, azonnal félbeszakad a munka, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy két óra után történik-e? A ta­nulók itt is gyakran igen finom ösztönt árulnak el és pont akkor hagyják abba a munkát, amikor leghelyénvalóbb volt. — Amellett megtanulnak a bennük szunnyadó parancsola­toknak is engedelmeskedni és gazdálkodni erő­forrásaikkal. Nem űznek ezekkel rablógazdálkodást, amint az különösen akaraterős embereknél tapasztalható, akik képességeik­kel akárhányszor valóságos sportot űznek, természetesen egészségük és idegrendszerük rovására. Hogy a szünetek olykor megnyúlnak, az

Next

/
Thumbnails
Contents