Evangélikus Népiskola, 1925

1925 / 3. szám - Koller István: A modern philosophia és paedagogia állása

ő a rendszeres, tudományos gondolkodás megalapítója. Nála lép feí az igazság mibenlétének problémája. Plato, tovább építve, felfedezi az eszmék világát. A feltétlen létezőt a múlandó közepette; aminek igazi értéke van. S bár minden dolognak létezést tulajdonít a más világon, e gondolata adta az indítást az értékek világának felismerésére, amely — bár nincs realitása — létünk nélkülözhetetlen kelléke: az igaz, a szép, a jó, amely felé törekvéseink haladnak; ami célokat tűz akaratunk elé. S az igaz, a szép s jó állandó érvénytt fejez ki; olyan marad, ha nem is ismerik fel. Aristoteles szerint minden tudás tapasztalaton nyugszik. Az erkölcs sem tanítható, de vérmérséklet, környezet stb. alapozza meg. Ezt is később ismerték fel, ő mondja a legmélyebb kritikát a materialismus felett: a lelki jelenségek atommozgással nem magyarázhatók ki; vagy mennyiségi viszonyokból. Minden minőség egvuttal valami új dolog. Világos, hogy e mondat nem igazolja azért a dualismust, de igaz kritika a materialismusról. Riehl, a berlini egyetem nemrég elhalt kiváló gondolkodója, ép azért újítja fel Aristoteles e mély megállapítását. A középkort a nominalismus és realismus harca jellemzi, ami végre a hit és tudás önállósítására vezetett. S így eljutottunk egészen az újkorig, amelynek elején ott áll Giordano Bruno, mint a modern gondolkodás prófétája, majd Kant, aki már közel jő a lót és érték problémájának tisztázásához. A lét és érték, a való és a kellő a philosophia állandó problémája Socrates óta. Már Giordano Bruno mutat reá, hogy az erkölcs problémái is nemcsak emberi problémák, de az erkölcsi törvények általános szellemi törvények. A szellemi törvények a szerves világ törvényei. Természettörvények, mondanék ma, amely nélkül összedől a társadalom. Az erkölcsi törvények — Kant szerint is — függetlenek minden an- thropologiaitól és azon körülményektől, amelyekbe helyeztettek,

A lét és érték — szóval az egésznek tanulmányozása a philosophia feladata. A positiv tudományok kutatják a valóságot, annak egyes részleteit; a philosophia az egész lét értelmét igyekszik megérteni. A metaphisica — amelyet a XIX. század első felében a német idealismusa rossz hírbe hozott — ismét feléledni kezd, sőt kezdtünk felfedezni értékes gondolatokat a Schelling és Hegel philosophiájában is. Érdeklődni kezdünk ismét az egész elmélete iránt és felfedeztük a valóság mellett az eszmék világát, amelyek nem létet fejeznek ki, de nélkülök értelmetlen a lét maga. Értékek, amelyek önmagukban érvényesek: a jó, az igaz és a szép eszméje; a „Sollen“ a „kellő“ világa ez, amely cselekvéseink irányítója. Ezen eszmék adják a normát, amilyeneknek a dolgoknak és cselekvéseinknek lennie kellene. A történelem folyamán is a haladást ezen eszmék felé való törekvés adja; ez szól egyúttal a történelmi materialismus ellen is. Mert ha fontos faktorok is a gazdasági jelenségek, mégis maga a naturalismus világfelfogása hiányos.- A naturalismus, amely minden jelenséget mechanizál, képtelen kielégítő magyarázatot adni. A szellem jelenségeit nem lehet mecha- nizálni, valamint a szerves lények jelenségeit sem. A szellem világa önálló világ. A természetben csak természeti folyamatok vannak,.azért az emberiség, valamint az egyes ember célja sem található fel a