Evangélikus Népiskola, 1925

1925 / 5. szám - Tanító, aki kétszeres doktor

75

tések rendben beérkezte után az esperes azokat feldolgozva, írásban közli a következő alkalommal végzendő iskolalátogatás foganatosítóival, felhíva őket arra, hogy a jelentések valódiságáról a kiszállás alkalmával a helyszínen is győződjenek meg. (Folytatjuk.)

Tanító, aki kétszeres doktor.

Hát ilyen is akad soraink közt! Aki a tanítói karnak ezt a dicsőséget szerezte, a mi folyóiratunknak jeles munkatársa, akinek kiváló tollából ezen számunkban is egy mélyen szántó, értékes tanulmány közlését kezdtük. Dr. Steiger Imre, mert róla van szó, mint a soproni evang. egyház egyik szrény tanítója szerezte meg a doktorkalapot, és pedig - kétszeresen. Nem szimpla, hanem utriusque juris. Törhetlen akaraterejének, hajlíthatatlan szorgalmának érett gyümölcse, most hullott ölébe. Élvezze sokáig jó egészségben és fordítsa gazdag*tudásának kincseit most még fokozottabb mértékben egyházunk és iskolánk javára.

Kartársaink bizonyára érdeklődnek ezen kiváló tanférfiú * életfolyása iránt, azért fejlődésének történetét, mások okulására és egyúttal buzdító például is röviden a következőkben közöljük. Sopronban született. Az evang. lyceum négy osztályát is ott végezte. Tanítói oklevelet pedig í904-ben nyert a soproni evang. tanítóképző- intézetben. K a p i Gyűl a, a tanítóképző nagyhírű igazgatójának ajánlatára a soproni evang. egyháztanács ösztöndíjat szavazott meg részére, hogy tanulmányait külföldön folytathassa, illetőleg a neveléstudományi tárgyakból magát tovább képeztesse. Kapi Gyula tanácsára Jenát választotta, ahol akkor a Herbarti irány legnagyobb paedagogusa dr. Wilhelm Rein működött. A jénai | egyetem philosophiai karán három és fél éven át immatrikulálva, i Rein előadásain kívül a phílosophíából nem csekélyebb jelentőségű tudósokat, mint dr. Rudolf E u c k e n, dr. Ottó Lieb m an n, ár. Hugó Dinger és mások előadásait hallgatta, Jena egyike volt azoknak a kevés egyetemeknek, ahol már akkor úgy belföldi, mint külföldi az egyéves önkéntesi jog alapján — tehát tanítói oklevéllel is •— a philosophiai kar rendes hallgatója lehetett és az eltöltött szemesztereket, ha utólag érettségit szerzett, bármilyen szigorlat vagy vizsgálat szempontjából beszámították. De érettségi nélkül csak kollokválni lehetett. A hallgatott tudományszakok iránt felkeltett érdeklődés és az imént említett körülmény arra indították, hogy — most már mint soproni tanító — érettségi bizonyítványt szerezzen. Meg is szerezte Győrben. További tanulmányaiban azonban a háború akadályozta meg. Két évet a harctéren töltött. A háború után, Í918-ban tanulmányai folytatása céljából, a paedagogiai és philosophiai' tárgyak hallgatására beiratkozott a bécsi egyetemre a nyolcadik félévre. Egyedüli vágya és célja volt, hogy régi, nagyra- becsült professzoránál, R e i n nél Jenában, a neveléstudományokból doktorátust nyerjen. Ezen tervét azonban több kedvezőtlen