Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 5. szám - dr. Steiger Imre: W. Rein paedagogiai rendszere
69 A paedagogia alapvető fogalmát, amelyen a 19. század nevelés- tudománya felemelkedik, a mívelődés fogalmát (Begriff der Bildung), mint a nevelő behatás célját Pestalozzinak köszönjük, Mívelődésen értjük belsőnk alakítását saját erőnkből, annak saját magában rejlő törvényei szerint — ez az az alap, amelyen a jelen iskolája felépül. Másfelől a 19. század nevelő iskolája nemcsak ismereteket és ügyességeket, hanem mindenek előtt embereket akar képezni. Az idők politikai fejlődésének megfelelően a porosz pestalozzianismusnak (Harnisch és másoknak) köszönhető, hogy a német népiskolában a nemzeti és népies elem érvényesül, amellyel neki speciális feladat jutott. A népiskolai míveltség már nem többé nyomorult letéteményese a magasabb iskolai míveltségnek, vagy legalább már nem tekintetik annak. Számos férfiú, élükön Diesterweg, azon fáradozott, hogy a célhoz vezető tanítási eljárásnak alapvonalait megteremtse; a Her- bart-Ziller iskoláé az érdem, hogy a művet a befejezettség bizonyos fokáig eljuttatta. Ugyancsak ők voltak azok, akik a psy- chologiailag megalapozott tanterv elméletének az elveit megállapították. De ennek az iránynak nemcsak a methodika köszöni jelentős haladását — az ,,általános emberképzés“ azelőtt még mindig meglehetősen ingatag fogalma is, amelyre a paedagogia helyezkedett, tisztázódott, amennyiben azt, — a mester Herbari nyomán, az „ideális személyiség“, vagyis az „erkölcsi jellem“ fogalmában állapítja meg. Mindez azonban olyan alapot adott, amelyre a systematikus paedagogia felépülhetett és tudjuk, hogy ennek a kiépítésében mindezideig a legörvendetesebb haladást tapasztaljuk. De a socialis fejlődés is érintette az iskolát. Utóbbinak helyzete a társadalmi életben a jelen idők problémája. Különösen Diesterweg és Dittes nyomán individualistikus alapon, míg Mager, Dörpfeld és újabb paedagogusok (Natorp, valamint a positiv-naturalistikus irány) nyomán sociális alapon kisérlet- ték meg ennek megoldását. Az általános népiskola, vagyis a köz- oktatásügy egységes organisatiója a népiskolával, mint annak közös, egységes alapjával, ebből indult ki. Ez a kérdés összes következményeivel annak a paedagogiai programmnak a főrészét alkotja, amelynek a megvalósítását az elmúlt század a mai kornak örökségül hagyott. Komoly küzdelmet látunk ott, ahol régi és új világnézetek paedagogiai következményükkel egymásba ütköznek. így szembe helyezkedik Herbart ethikájával, amely paedagogiájának alapjaként a tanítók körében is nagy tért hódított, a fejlődés gondolatának uralmában született újabb ethika. A psychologiában is új utakat követnek. A kisérleti paedagogia a tanuló növendék sajátos vonásait kutatja s ezekre akar építeni. így viszont más paedagogiai irány az újabb sociologiai kutatások alapján a nevelés fogalmának revisioját követeli tekintettel a socialis feladatra és feltételekre. Nem csekély az egyes, speciális követelményeknek a száma, amelyeket az új fejlődésre való tekintettel felállítanak. Szükség van itt szorgos vizs
