Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 4. szám - Testi fenyíték
61 érdekében a kath. tanítóság halaszthatatlanul sürgős feladatának tartja az iskolai fegyelmi eszközök megszorítását s evégböl a Szövetség elnöksége útján tisztelettel kéri a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat az igazságügyminiszter úrral egyetemben a tanítók házi fegyelmező jogának visszaállítására, A kath, tanítóság szükségesnek érzi a testi fegyelem megszorításával kapcsolatosan a tanuló lelki életével való hathatósabb foglalkozást s evégböl cserkészcsapatok szervezését, a gyakori szentáldozást, a gyermekszövetségek létesítését,“ Eddig és így szól a javaslat első része. Ami ott baj, az itt is megvan. Csakhogy az a legnagyobb baj, hogy a tanítónak házi fegyelmező joga nem volt, így azt visszaállítani bajos. (L. Kúria 1883. évi 11,588. sz. Ítéletét.) A gyermekekkel való intenzív foglalkozást, a tanítók e patronázs munkáját pedig az 1909. évi 78.395. sz. rendelet irányítja. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság II. kérdőivé, amelyet a háború folyamán bocsátott ki, a gyermek testi fenyítésére vonatkozott. A Társaság diktatórikusán nem akarta e folyton fel- és alámerülő kérdést elintézni, hanem kérdéssel fordult a szülőkhöz és tanítókhoz, csak a szenvedő alanyokhoz, a gyermekekhez — nem. Már pedig ez lett volna a legérdekesebb, ha megszavaztatja a gyermekeket a testi fenyítékre vonatkozólag épp úgy, mint ahogy megszavaztatta őket arra nézve, hogy kitől, mit szeretnek olvasni. Nos, a nagyok áltál kedvelt gyermekírókra vonatkozólag igen lesújtó ítéletet hoztak a kicsinyek. Az a kérdés, hogy milyen lenne ez a fenyíték univerzális alkalmazására 7 Mert ne feledjük, hogy legtöbben, legtöbbször tekintet nélkül a bűncselekményre (ha ugyan ennek lehet nevezni), nem latolgatva a gyermek egyéniségét, nem úgy bánnak a gyermekkel, mint ilyennel, hanem, mint egykorúval és úgy, mint ezt a szeszély vagy indulat heve kívánja. Hogy aztán ez a bevezetése az indulatnak sokszor hová vezet, micsoda súlyos következményeket von maga után, azt már a kriminál-statisztika adataival lehetne bizonyítani. — Olvasva Krafft-Ebing művét, nem egy esetet találunk, midőn kéjszomjas nevelők tanítványaikat podexü- kön korbácsolták. Dostojewsky kimutatta a testi fenyíték és vita szexuális közti összefüggést. Mantegazza, Lombroso, Pascal stb. a kegyetlenségek egyrészét a sadistikus perverzióval magyarázza. Ezek jelentékeny része, mint gyermek, kortársaik fenyítését látták az iskolában, vagy a szülői házban. Jól meg kell tehát gondolni, mit beszélünk, midőn a testi fenyíték behozatalát követeljük. Egy főorvos szerint a testi fenyítéknek csak ott és akkor van helye, ha a gyermek a felnőttel szembe száll. A szülő és tanító mindenekelőtt önmagát vizsgálja meg s aztán a bűnöst és aztán a bűnt utál- tassa meg. Mindeneket vizsgáljunk meg, hogy mindent megbocsáthassunk a bűnösnek, Mindeneket próbáljunk meg a bűn megútálá- sára s ami jó, azt tartsuk meg. Eszembe jut b. e. Fabriczy János tanárom, ki a lélektani órán felhozott a javító nevelésre vonatkozó példát. Egy külföldi javító intézet a testi fenyíték összes skáláit ek játszotta javíthatatlannak minősített növendékén. Egyszer a közelben tűz ütött ki. Az igazgató felhozatta szobájába a megátalkodot-
