Evangélikus Népiskola, 1918
1918 / 1-2. szám - -rm: Jegyzetek
6 — javaslat. Odakerült akkor, mikor ezt legkevésbbé vártuk volna. Napilapjaink megállapítják a javaslatról, hogy nincsen hiba nélkül; egyházi sajtónknak is az a véleménye, hogy ha az a bizonyos XX. t.-c. végrehajtatlan volt eddig, egészen nyugodtan megvárhatták volna végrehajtásával a békés, jobb kor napjait, amikor nagy fontosságákoz mérten foglalkozhattak volna vele. <3 Mi, mint tanítók, evvel kapcsolatban minket különösen érdeklő kérdéseket vethetünk fel: Benne foglaltatik-e abban az egyházunknak szánt összegben (egyelőre csak kamatösszegben) mindaz, amit iskoláink és tanítóink tandíjkárpótlás, fizetéskiegészítés, személyi pótlék, családi pótlék és háborússegély címén már élveztek, illetve melyek élvezete nékik kilátásba helyeztetett ? Ha igen, akkor mily módon gyakorolja majd ezentúl az állam az ellenőrzési és felügyeleti jogot iskoláinkban? Visszakerül-e megint a felekezeti tanító egyháza hatáskörébe, mint az 1868. XXXVIII. t.-c. életbe lépése előtt volt? Tegyük fel, hogy igen. Megmaradhat-e a felekezeti tanító akkor a mostani jogviszonyok és szolgálati viszonyok között ? Nem szükséges-e, hogy a felekezeti tanító úgy nagyobb szellemi, mint anyagi szabadságra törekedjék? És ha azt nem érné el, a felekezeti iskolára és tanítóra... Nem folytatom a mondatot, folytassa minden kollegám tetszése szerint. De nézzük az érem másik oldalát is ! Mi következnék el, ha az állam — mely ma már 50—75°/o-ban úgyis fizeti a felekezetek iskoláinak tanítóit, ezeket teljesen magáévá tenné. Hogy ezt is említem ne vegye nekem senki rossz néven. A napi sajtó véleménye ez. A Pesti Napló, 1917. dec. 30. számában ezt olvashatjuk : „Ha mindenáron keresztül akarják vinni a teljes autonómiát, akkor csak egy lehetséges megoldás van : minden felekezeti iskola, mely állami szubvenciót élvez, menjen át az állam tulajdonába.“ Hogy az egyházak iskoláikról egykönnyen nem mondanának le az természetes. Ilyenkor az év elején az ember kutató szemmel néz a jövőbe. Ha az említett t.-c. végrehajtásával kapcsolatban tesszük ezt, körülbelül sejthetjük, hogy a harci zaj elmúltával, egy új harc kezdődik itthon. Kik lesznek a harcoló felek? Két eset lehetséges, tertium non datur: Vagy az állam kezd harcot az egyházzal az iskoláért, vagy a felekezeti tanító küzd egyházával
