Evangélikus Népiskola, 1918

1918 / 1-2. szám - S. E.: A nyiregyházi evang. iskolák története

— 7

nagyobb szellemi és anyagi szabadságért, függetlenségért. Tehát mindenképen harc. De jó is lesz, ha visszatérnek és sorainkba lépnek a fegyverforgatáshoz értő kollegáink! Biztosak lehetünk benne, hogy velük igaz ügyünk itthon is diadalra jut. — rm.

A nyíregyházi evang. iskolák története.

(Folytatás.)

A vizáradás és a francia háború okozta országos Ínség egyházunk és iskolánk történetében is nyomot hagyott, mert hiszen zsibbasztólag hatott nemcsak anyagi előhaladásra, de az anyagra támaszkodó szellemi életre is. Tehát nemcsak az egyházban, de ennek veteményes kertjében sem történt hasznos változás: minden a régiben pangott.

A reformáció háromszázados ünnepélye igen nagy áhitatos- sággal ment végbe s ugyanerre az időre esik Burghardt Mihály derék tanító utódjának K o 11 m a n Sámuelnek a polg. fiúosztályba való megválasztása is. A reformáción kivül több üdvös alkotás története is fűződik egyházi életünk történetéhez; de egy szomorú is, az erkölcsi sülyedés. Az országos Ínség ide is elhozta sötét árnyékát, az éhség lopást és egyéb bűnöket szült. Midőn pedig a jó aratás mindent jóvá tett, a mohóság többnek életébe került. A nagyok élete és életmódja után igazodó kicsinyeké tehát az iskolások élete a tényekből leszűrt következtetések folytán nem lehetett valami rózsás s az erkölcsi botlások megtorlásai is bizonyára több gondot igényeltek, mint a stúdiumokban való előrehaladás. Ily szomorú jelenséggel találkozunk 1819-ben, a kedvező anyagi viszonyok mellett is, midőn a rozsnyói egyház részére a hívek 600 ftot 80 köböl terményt s az egyház lOOftot adott és adhatott bátran a bőségből; ekkor ugyanis a lopás, paráznaság, verekedés és nagyobb gonoszságok annyira elhara- pództak, hogy a korbácsolás, börtönözés, pellengérezés napirenden volt. Nagyon természetes, hogy ezek felett az akkori kor gyermeke nem tért napirendre s élete örök emlékéül kisérték őt e szomorú események.

Nem a szélsőségeket akartam e kitevéssel bemutatni, hanem ezek befolyását az erkölcsökre s a repressiv intézkedések brutá-