Evangélikus Népiskola, 1917

1917 / 17-18. szám - Nemo: Mily irányt kövessen a tanítóság?

— 256

Először is: tény, hogy a tanítói fizetések nagyot, igen nagyot haladtak: 2—300 frtról (sok helyen csak ennyi volt és nem

5—600 frt) a mai 2—3000 koronáig. Hogy ezt az állam eszközölte legfőképen, ez a tanítóra nézve egyre megy, miután ő az államot is szolgálja, tehát a nyert összeg nem lealázó könyör- adomány. — Tudom, ismerem ezt a kort, amidőn a koldusbéren tengődő tanítót „a nemzet napszámosának“ ^nevezték és minősítették. S a szép, csengő szavak dacára a tanítóképzők a kenyér- hiány miatt egyszerűen elnéptelenedtek. S mit tett akkor ejső sorban is az állam, hogy a tanítóhiányt megszüntesse Eltörölte az eddig megkivántató középiskola 4 alsó osztályának elvégzését és behozta „a felvételi vizsga“ rendszert. Erre azután özönlöttek az ifjak a tanítóképzőbe ; s a tanítóképzők „felvirágzottak“, miután csupán 4 évi tanulás (inas-évek) után már „mesterek“ lehettek. És lettek. Ezt az eljárást követte, —■ de csak másodsorban : — az egyház is. — A tanitóhiány megszűnt, de a tanítók elteni panasz napi rendre került. Hogy okkal, vagy ok nélkül: — azt most ne vitassuk. Tény csak az, hogy ma is vannak jó néhányan, akik nem végeztek 8 osztályt, — (Ön se, én se!) amint azt méltóztatott tévesen állítani.

S a midőn a mi egyházunk ezen felvételi rendszert meghonosította, hol volt Ön akkor, hogy az ellen szavát nem emelte s a tanítói állás ezen lebecsülését nem vette észre, holott már akkor javakorbeli férfiú volt? Pedig Ön már akkor is mint ügyes tollforgató egyén volt közöttünk ismeretes. E lapok hasábjain — ha jól emlékszem, — talán ketten vagy hárman emeltünk tilta- kezó szót. De Ön nem volt közöttünk. S ezzel lettünk elhallgattatva: „Az állam intézkedését vettük csupán át“.

Készséggel kell azonban elismernem, hogy a" tanítói kar érdekeiért Ön egyébként mindig ott volt a küzdők sorában. És pedig az első sorban.

Azonban egyet még is mondok. A fegyvert válassza meg jobban. Nem akarom ugyan az ízlését gáncsolni, de mégis, a „rúgni“ szótól, vagyis a rugdalózástól tartózkodjunk. A „rúg“ szó akármely igekötövel hozzuk is kapcsolatba, vagyis, akár: „be-“, akár „ki-“, „fel-“, „szét-“, „vissza-“ stb. sehogyse szép.

S hogy Ön a kér. tanítóegyesület volt elnökletével, működésével nincsen megelégedve, arról igazán nem tehetek. De legalább engedje meg viszont másnak — s nekem is, —- hogy az Ön nézetével ellentétben lehessek.