Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 9-10. szám - Tárca
133 sein Vaterland) már siralmas szavakkal számol be a sokat Ígérő vállalat korai bukásáról.*) A nagyszabású épületen kívül, úgymond, már majdnem az egész berendezés is megvolt, sok ezeret belefektettek, de elfogyott a pénz, az aláírók megijedtek, visszavonultak és visszakövetelték pénzüket. S mind ezt csak azért, mivel a hasznot azonnal nem látták. A vetés után nyomban aratni akartak. Nem tudtak várni. S ezzel a türelmetlenségükkel az alapítót döntötték anyagi romlásba. „So geht es — kiált fel Glatz — in Ungarn mit allen Unternehmungen. Jede zerrint, wenn sie nicht augenblickliche Vortheile gewährt und ein wenig Geduld erfordert. O Nation!“ Három soproni kortársa is megemlékezik Nagy Györgynek erről a szomorú vagyonbukásáról. Gamauf szerint a cukorgyár terve is az övé volt és keddvel foglalkozott vele (Lieblingsplan) de kivitele nem sikerült, sőt egész vagyona is ebbe veszett. De mégis ő volt az alapítója Sopronban egy ojyan vállalatnak, amely kevés évvel utóbb teljes virágzásnak indult és némi megszakítás után, melyet a korviszonyok idéztek elő, ismét virágzik. Bredeczky Sámuel, ez a nagyműveltségű soproni tanár, majd lembergi szuperintendens is „Beiträge zur Topographie Ungarns“ című művében (Wien, 1803. 102. 1.) a brennbergi kőszénbánya felfedezéséről szólva kérdi: „A kőszénnek ez a mennyisége ne bátorítson-e valakit arra, hogy a szép épületet, a Nagy György volt evang. lelkész által épített cukorgyárat, felhasználja és üzembe vegyen egy oly vállalatot, melyre nézve ennek a tüzelő anyagnak közelsége és nagy mennyisége oly igen kedvező? Az említett épület elijesztő emlék maradjon-e Magyarországban hasonló vállalatok számára; vagy talán az újabb kísérletek, hogy a cukor- finomítót üzembe hozzák, szerencsésebben fognak sikerülni?**) Kis János püspök is szól róla Emlékezéseiben, de majd nem rosszalólag, mintha nem tudná a nagy jövőjű iparvállalatot méltányolni. „Soproni professorból falusi prédikátorrá, azután magán emberré, majd haszonkémlővé (specuians) leve. Egy pár meg- bukáshoz közelítő bécsi kalmárral társaságba állva, Sopronban egy cukorgyár atapítása végett tervet készíte, néhány részvényesek segítségével egy díszes épületet emeltete s akkor mind pén*) Glatz műve: Gotha 1799. 114. 1. **) Lásd „Az első magyar cukorgyár Sopronban* és úgy szintén „A brenn bergi bánya felfedezése* című cikkeimet a Soproni Napló 1916. évi 219. és köv. számaiban.