Evangélikus Népiskola, 1917

1917 / 9-10. szám - Hutter Rezső: A módszer fejlődése

115 —

got adta és irányította a tanítást, de az általános törvényt a tanítványnak magának kellett kitalálnia.

Sokratestől is fennmaradt az utókorra egy tanítás, melyet Plato a „Menőn“-ban közöl. E tanítás a mértan köréből van véve. Fokozatai: előmunkálat, az anyagnak ábrával való szemléltetése, ezen konkrét anyagon a gondolkodásnak továbbfejlesztése, az általános érvényű tételnek megtalálása. Sokrates tanításánál nincsen meg az alkalmazás fokozata, de az általános tétel után természetesnek tetszik. A tanulónak mindenre vissza kell „etn lékeznie“ és mindent magának kell megtalálnia, Sokrates csak irányítja kérdésekkel.

Jézus és Sokrates módszere között első tekintetre szembe- ötlik a hasonlóság. Mivel a tanítványnak magának kell a törvényt megtalálnia, azért a tanítás ezen eljárását kifejtő vagy heurisztikus módszernek nevezzük.

A középkorban általánosan elterjedt tanítási mód mechanikus eljárás volt, mely abból áll, hogy a tanító egyszerűen közli az általános tételt és a tanulóknak emlékezetükben kell azt tartaniok. A gyermekeknek a tanulságra vagy törvényre való rávezetéséről és annak megtalálásáról, a tanulók részéről itten nincsen szó.

Későbben megint más módszerrel találkozunk. Luther a káté tanítására három fokozatot ir elő. Ezek: a szöveg betanítása a szöveg megmagyarázása és a szövegnek a gyakorlati életre való alkalmazása.

Trotzendorf és Sturm a nyelvtan tanításánál hasonló eljárást követnek. A három fokozat itt: a szabály, a példa és a gyakorlás. A szabályt még a definitio, a meghatározás előzte meg. Riese, Pescheck a számtant is ilyen módszerrel tanították.

A most bemutatott eljárás az általános tételből indul ki é ezt az egyesre alkalmazza, vonatkoztatja. Ezt a tanítási módc deduktiv eljárásnak mondjuk, amely módszer a nevezettek kora ban általánosan el volt terjedve.

Bacon épen a megfordított eljárást hirdette helyesnek. Az követelte, hogy az egyesek szemléletéből induljunk ki fölfelé az általános törvényre. Követői voltak: Ratke, Comenius, Fenelon. Francke, Basedow, Rochow. Az általuk követett tanítási eljárás induktiv módszernek nevezzük, amely hasonlít a heurisztikus eljáráshoz.