Evangélikus Népiskola, 1916
1916 / 3-4. szám - Krug Lajos: Milyen legyen a jövő iskolája?
— 40 ránk nézve csak paedagógiai értéke lehet, melynek segítségével, a szürke theoriából, a gyakorlat részleteit kihámozhatjuk. Nem is jelenthetjük ki apodiktice, hogy a népiskola így fog fejlődni, mert így kell fejlődnie, hanem annyit mondhatunk csupán: ilyennek képzeljük a fejlődését, de lehetséges, hogy más pályákra is téved. De lássuk fővonásaiban a képzeletünkben felépített jövő iskoláját! Őssejtje a jövő iskolájának az osztatlan népiskola*) Itt kis körben mozognak a különböző körű gyermekek (nálunk 6—12, Németországban 6—14 éves korukig). Berthold Ottó 30 év óta gyűjtött személyes tapasztalatai és bevált kísérletei alapján ezt tartja a legideálisabb típusnak, mert az összes szellemi képességek és a szellemi közösség fejlődése szempontjából magasan felette áll az egyosztály-rendszernek. Berthold lichterfeldi, azelőtt kísérleti, de most már állandósított és polgárjogot nyert intézete nem más, mint egy igazi falusi, osztatlan népiskola, amelyben különféle nyelveket is tanúinak és amelynek mintájára a jövőben bizonyára átalakulnak a mi iskoláink is. Ebben az intézetben naponként találkoznak az összes növendékek korkülönbség nélkül és az együttes tanításban részt vesznek az összes tanítók is. Ezen közös összejövetelek alkalmával a tanulók kívánságai kérdések alakjában jutnak kifejezésre és az egyes tárgyakból csak azt tanítják, aminek tudását a növendékek sürgősen óhajtják. Hasonlót nyújt majd a jövőben az osztatlan falusi iskola is. És ezen nem is kell megütköznünk, mert mindenkor voltak olyan falusi tanítók, akik az egyes gyermekekben nyilatkozó és fékez- hetlennek látszó tudásvágyat kielégítve, azokat, amennyire saját tudásuk futotta, tovább képezték, s akikből később, akárhányszor, a nemzetnek egy-egy büszke nagysága emelkedett ki. Ne gondoljuk, hogy a kérdezések sokadalmából chaos és rendszertelenség, fegyelmetlenség támad. A legtöbb esetben a pajtás által felvetett kérdés a többinek is leköti figyelmét. A feleletet is egyik-másik növendék adja meg s ennek kapcsán élénk eszmecsere támad, melyet a figyelő tanító észrevétlenül irányít s a kérdésekre esetleg felelve, maga is vet közbe kérdéseket, melyekre a gyermek maga is kénytelen lesz *) amelynek maximális létszáma azonban csak 20—25 növendékből állhat.
