Evangélikus Népiskola, 1916
1916 / 1-2. szám - Krug Lajos: Milyen legyen a jövő iskolája?
— 9 — ósdi, göröngyös mezőkön bukdácsolunk, elméletekkel bajlódunk; konzervatívok vagyunk, tradiciós hűséggel ragaszkodunk a megszokotthoz, még a népiskolában is: s azért haladunk ólomlábakon. A jövő iskolájának pedig, az amerikai mintán okulva, széles demokratikus alapon fejlesztve, a korral folyton haladó, lelki és testi harmonikus ki- egyenlítést és tevékenységet kiváltó intézménnyé kell alakulnia. Csak akkor lesz korszerűvé. Hogy az amerikai modern iskoláról tiszta képet nyerjünk, a rendszert kell előbb megismernünk. Az összes iskolák alapja ott a népiskola. Arra építik a többi fokozatokat. A nép- és középiskola közt ott nincs és nem is lehet oly kirívó ellentét, mint nálunk, mert az összes fokozatokat a népiskolából fejlesztik s egyik tagozat szisztematice belekapcsolódik a következőbe. Tehát a középiskolai és az egyetemi képzésre egyformán előkészít és képesít. A középfokon teljes az összhang, nincs semmi ki- és eltérés; céltudatos és egységes ott az eljárás, tehát sehol semmiféle zökkenés a magasabb fokozatokba való fellépés és továbbképzés alkalmával. Maradi felfogásunk mellett ez az ideális állapot már csak azért sem képzelhető nálunk, mert a klasszikus műveltséghez való, szinte egyoldalú, görcsös ragaszkodásunkkal csirájában fojtjuk meg sokszor a természetes és egészséges, az élet követelményeivel tényleg lépést tartó reformgondolatokat. Istenem! mennyi idő- és erőpazarlás, az észnek mennyi oktalan megterhelése jár az élettel vívott ezen hálátlan szélmalomharcában, mely végeredményében apró pénzbe fel nem váltható, megengedem szép, de a gyakorlati élet szempontjából teljesen értéktelen tudományos képzést nyújthat csupán, melynek segítségével belemélyedhetünk ugyan egy régmúlt, de romokban heverő, holt világnak csodás misztériumba, amely azonban a jelenben dühöngő, a kenyérért vívott élet-haláltusában, a versenyre teljesen képtelenné tesz bennünket. És ahol egész generációk ily nevelésben részesülnek, ott a gazdasági tönk kikerülhetetlen. Más kárán tanul az okos. A praktikus amerikait bizonyára a mi tarthatatlan közgazdasági állapotaink és az élettel semmiképpen sem számoló nevelőrendszerünk vitte rá az üdvös eszmére, hogy
