Evangélikus Népiskola, 1916
1916 / 1-2. szám - Krug Lajos: Milyen legyen a jövő iskolája?
— 10 — szakítva az európai megcsontosodott rendszerrel, új alapra fektesse közgazdasági és ezzel kapcsolatban iskolája szervezetét is. 7 tagozatra osztják az Egyesület-Államokban az összes iskolákat. 4—6 éves korig tart az óvodakötelezettség; 6—10, illetve 10—14 éves korig a népiskola alsó, i’letve felső foka; 14—18 éves korig a középiskola; és 18—22 éves korig a tanítóképző és magasabb középiskola, vagyis College; és 22—26 éves korig az egyetem. Ezen három utolsó tagozat, a tanitóképzőt is beleértve, szorosan egybekapcsolódik. Ott tehát a tanítóságnak azért nem kell külön harcot vívnia, hogy az egyetem kapuit számára megnyissák. A népiskola az összes iskolaíajoknak alapépítménye. Aki a középiskolába fel akar lépni, annak elébb a népiskola 8 osztályát el kell végeznie. A népiskola tehát az ifjúságnak összességét részesíti az alapnevelésben és ezen iskolának éppen azért az egész népnek szellemi életére hasonlítlanul nagyobb a befolyása, mint a miénknek. Ott az iskola az érdeklődés központjában áll. Mindenki szeretettel fordul feléje és tesz érte tehetsége szerint, de részt vesz az iskola kormányzásában is és nem bízza azt csupán csak a hivatásos tanférfiakra. A nevelés és oktatás elsőrendű ügy és valóságos nemzeti feladat. Ott a lakosság aggódik az iskola sorsáért és kivétel nélkül szolgálja annak ügyét. Nálunk csak az érdekelt szülők törődnek az iskolával, de ott az összlakosság kiséri őrködő figyelemmel minden ténykedésében. Nincs kedvesebb olvasmánya a jenkinek, mint egy iskolaügyi probléma s ő azonnal hozzászól hírlapokban, gyűléseken, ahol csak alkalom nyílik. A család tényleg karöltve jár az iskolával. Az iskola különbség- tételt nem ismer. A milliárdos gyermeke mellett ül a cipőtisztítóé is, s azon nem ütközik meg senki. Társadalmi, közös tűzhelye lesz ott az iskola a lakosság minden rétegének s hogy a kultúra áldásában egyaránt részesedhessék gazdag és szegény is, a nyilvános iskolák teljesen ingyenesek és a taneszközöket is legtöbben ingyen kapják. Nagyon jól tudjuk, hogy Amerikában semmiféle testi foglalkozás sem megalázó. A szegény egyetemi hallgató föntartásáról maga gondoskodik, ha kell, mint lámpagyujtogató, mint pincér, vagy hordár. A munka közös szeretete, legyen az testi, vagy szellemi, szükségképpen az iskola beléletére is gyakorolja irányító hatását. Nem csodálkozhatunk azért, ha Amerikában az iskola
