Evangélikus Népiskola, 1913

1913 / 6. szám - Tegyünk is már valamit

129

egyszerre a jóból. Egyet ugyan fordíthatott volna a kínos helyzeten a tíizesvérü fiatal tanítói gárda egyik ugrándozó vitéze, ha harsány szóval felhívta volna a tanítóságot, hogy nem szükséges szavazniok sem, csak a közös érzelem jeléül tartsák föl kezüket. Bizony nem sok kéz maradt volna mozdulatlanul, mert a rövidlátás valósággal belelöki, belehajszolja a tanítóságot a kétségbe esésbe.

Alexy Lajos.

Tegyünk is már valamit.

Nagy a sirás-rivás a tanítók között e széles hazában ; peregnek a könnyek és szállnak ég felé a komor sóhajok : „Nagy isten, hát nézheted ezt téttenül, hogy így megrendetlenítsék a fizetésrendezést!“ — Forgatják a szemüket, ki keserű áhítattal, ki meg szilaj dühvei és a kezek ökölbe szorulnak — (de kérem csak a zsebekben, hogy senki se lássa.) Csak nem fogják nyivánosan enni, hiszen mi lehetne abból, még maga után vonhatná a fizetésrendezést! Elvünk a méla csend. A nyilvánosságtól 99%-unk úgy fél, mint az ördög a tömjénfüsttől. A tanítók java része, csak otthon legény a talpán ; otthon kiabál, hogy majd így majd úgy megfogják mutatni a hatalomnak, hogy kicsodák ők. De mikor arról van szó, hogy el kellene hagyni az odút s ki kellene állni a fórumra, akkor jéggé dermed minden csepp vérük. Mit, hogy ők kimenjenek? Őrültség ilyesmit tőlük kívánni. Hát már hogyan is mennének ők mikor nem mennek, mikor nincsenek is úgy nevelve, hogy menjenek. Ők eddig is otthon volta és otthon kiabáltak s szakadjon le az égbolt, ők bizony ki nem mozdulnak. Az utcán népgyüléseken való kiabálás csak szociális- táknak való ; ők az egyház hívei, a papoknak, alázatos szolgái, ilyesmire nem kaphatók. Ők otthon maradnak, otthon kiabálnak, ha kell, sírnak, keseregnek és várják az égi mannát. És mikor a várva-várt Ízletes manna, melyre fogukat fenték, csak megemészthetetlen fekete gombócok alakjában érkezik, akkor égnek fordított szemekkel sóhajtozva kérdik: „Nagy Isten, hogyan,' engedheted ezt meg?”

Hát azt hiszed kedves tanítóság, hogy az Úristen mindent elvégez helyetted? Azt ugyan hiába lesed. Segítsél magadon s • az Isten is megsegít. Nekünk ki kell bújnunk az odúból, erőt