Evangélikus Népiskola, 1909
1909 / 2. szám - Sass János: Korkérdések vallásos világításban
38 éjszakáiban megtart. vezérei az utón, mely rendeltetésünk céljához vezet. De ha az ember okosabb akarván lenni a bölcs gondviselésnél, amely ezt az eyyedül biztos kormányzót a lelki élet szervezetébe illesztette, más kormányzót foyad el cselekedetei irányítójául, akkor egész életfol^ama a kormány vesztett hajó futásához hason.it, egyik veszé.yből a másikba rohan s mikor azzal ámitja magái, hogy legbiztosabb ösvényen halad, ott süppednek lábai feneketlen ingoványba. A mi napjainkban feltűnő sokan vannak, akik a vallást nem tartják az emberi lélek lényeges tulajdonának s néikülözhetlen vezé rétiek. Azt mondják, hogy az csak a gyengébb szivüeknek és a mive- letler.eknek szükséges. A gondolkodó erő ugyanis kiszabadulva régebb kor bilincseiből lázas igyekezettel vasszorgalmu munkával rengeteg tért hódított meg a tudománynak, sok titok pecsétjét föltörte s a mivelődés lépcsőjén oly magasságba emelkedett, melyet korábbi idők logélesebben látó lángesze is hihetetlennek tartott volna. Ez új világosság fényényél nem egy intézmény feleslegessé, sőt egészen céltalanná vált, több, föltétlen igazságnak tartott állítás tévedésnek bizonyult s egyik-másik törvény, mellyel nagy bölcsek az emberi életet szabályozták, elvesztő jelentőségét. Most aztán az emberi ész az ő óriási haladásában elbizakodva s erejét tulbe-csülve meghaladott álláspontnak szeretné nyilvánítani a vallást is és felszabadulni óhajtana a vallás törvényei alul is, melyeket szinte a szabadság korlátainak tart. Haladni a tökélesedés utján kétségkivül hivatása úgy az egyes embernek, mint az emberiségnek az ő összeségében. Urunk Jézus is kötelességünkké tette ezt ismeretes szavaival. Az első emberpárnak is azt mondja az Atya; Gyümölcsözzetek és sokasodjatok, töltsétek be a földet és hajtsátok azt birodalmatok alá. Tisztelet és hála érzetével kell tekintenünk azon férfiakra, kik a haladás korlátáit rombolják s az emberiségnek vezérei a hódítás fenséges munkájában. De nem szabad soha felednünk, hogy az ember gyarló teremtmény és az ő értei- mének ereje nem volt s nem is lesz soha ment óriási tévedésektől. A nap éltető sugarát nem pótolja semmiféle az ész által felfedezett fényforrás. Azért szükséges az új igazságokat, az új godolatokat eszméket a vallás szövegekének világánál is gondos vizsgálat alá venni, s a melyek ezen próbakövön valósággal igazságoknak bizonyultak, azokat fogadhatjuk csak el életünk vezéreiül s az emberiség haladásának kormányzójáúl. I, Gazdasági berendezkedés. Az állami mivelődés egyik nevezetes következménye az. hogy minden talpalatnyi földnek, minden létező tárgynak saját gazdája, birtokosa van. Még az erdei vadak, a lég vándor dalnokai sem, még a fülemile sem uratlan jószágok. Nincs olyan részecskéje a földnek,