Evangélikus Népiskola, 1909

1909 / 1. szám - Káth József: Természet után való rajzolás a népiskolában

15

négyzethálós, vag^y pontozott füzetekbe. A rajzolásnak e módjáról egyik tanítóiró a kővetkezőkben számol be: „Évekkel ezelőtt kísérletet folytattam a négyzethálós rajzfüzetekkel: ezekbe a tanítóképzőben népiskolák részére rajzoltatott mintagyüjteményből, részint^Wiedemann „Ezerfigura, c. paedagogiailag rendezett gyűjteményéből rajzoltattam. Növendékeim a nagytábláról rajzaimat kisebbített alakban vitték a rajzfüzet négyzethálózatába. E rajztanítás érdekes volt (?), de nem volt szellemképzö. Ezzel a legbonyadalmasabb csillag- vagy szalagalakzatoknál stm csináltam egyebet, mint egyik szegletből a másikba mentem. Ezt hívták akkor rajztanításnak. Gyermekeim meg. tanultak szegletből-szegletbe menni. Ezt felségesen tudták. De valami természeti tárgyat bizonyos hűséggel és jellegzetességgel lerajzolni nem tudtak.“

Amit ez a tanító leirt, ugyanazt és ugyanígy csinálták végig száz meg száz iskolában. Már az is örvendetes dolog volt és fényt vetett az iskolára, ha rajzórát egyáltalában tartottak, mert az csak egyesek buzgóságáról tett tanúbizonyságot. A legutóbbi évekig érvényben^volt elemi iskolai tanterv ugyanis ezeket mondja : „A rajzolás tanítása a

népoktatási törvényben a népiskolákra nézve nincsen ugyan kötelező tantárgyul kijelölve, de miután ez a látásbeli és kéz ügyesség, az Ízlés és nemzeti csinosodás kimívelésére szolgálói majdnem egyedüli képző eszköz; miután rajzolásbeli jártasság nélkül az ipar soha ki nem fejlődhetik; e tantárgyat a népiskolákba, ahol csak mód van benne, mindenütt fel kell venni.“ — Ez az óvatos elrendelés azt eredményezte, hogy az iskolák legtöbbjében, különösen az osztatlan és túlságosan zsúfolt falusi iskolákban egyszerűen nem rajzoltak : mert nem volt mód benne. Ahol pedig rajzoltak, azokra nézve lássuk, mit és hogyan rendelte a tanterv:

„Az iskolai első és második évben a tanító kezdetben a bes2éd- értelemgyakorlatokban, valamint az Írástanításban előforduló kézigyakorlatokra szorítkozik. Ezeken felül a legegyszerűbb tárgyak vastag papírból kivágott alakvázlatait körülrajzoltatás végett adja a gyermek kezébe. Amaz által feltalálólag, ez által gépiesen tanítja és gyakorolja a gyermekek szemmértékét s kezök vonását.

A III.—IV. osztályban alakíttat s rajzoltat a tanító különféle állású egyenes vonalakat, szögeket, három s több szögű ábrákat, úgy azonban, hogy azok ne puszta mértani rajzok, hanem valamely tárgy körvonalai legyenek. Különféle vonalakat szemmérték szerint különféle részekre osztat. Rajzoltat egyenes vonalakból álló alakokat. A tanító mindig maga rajzol elől, s a tanítványok utána,és csak ily előzmények után rajzoltat a már ismeretes alakokhoz hasonló mintákról. A tanítás ezen fokozata után célszerű a tárgyaknak természet után való rajzoltatása; a mélyedés és távlat rajzoltatásánál célszerű a rajzhálózatoknak fölhasználása.