Evangélikus Népiskola, 1909
1909 / 1. szám - Memento: Új év, új irány, új törekvések
8 írjon ki egyházi főhatóságunk pályázatot egy részletes tanmenet elkészítésére, hogy így a tanítás az egész egyházkerületben egyöntetűvé tétessék. De nem várhatnán^-e el joggal azt. hogy egyházunk vezetői figyelemmel legyenek nehéz helyzetünkre, s felmentsenek bennünket mindazon kötelezettség alól, a mely nem a mi, hanem a lelkészek munkakörébe tartozik ? Az az eljárás, hogy a tanító, aki hétfő reggeltől szombat estéiig folyton az iskolában dolgozik, úgyszólván csak étkezni és aludni megy ki onnét, prédikáljon a lelkész helyett, a kinek, nyugalmát sokszor egész héten át, még csak egy keresztelő sem zavarja meg, prédikáljon azért, hogy az még az ünnep-napot is ^nyugodtan töltse el, engedjenek meg nekem, de ez nem más, mint jogtalan és igazságtalan kihasználása a tanítói karnak, amit sem az egyház, sem az iskola szempontjából nem szabadna megengedni és elnézni.*) Úgy az iskola, mint a saját jól felfogott érdekünk arra kötelez bennünket, hogy teljes erőnkből arra törekedjünk, hogy egyházi főhatóságunk a viszás állapotot megszüntesse. Töltse be mindenki a saját hivatalát, s lássa el hivatali teendőit maga. Helyettesítésre akkor van szükség, amikor akár a lelkész, akár a tanító betegsége miatt, nem tud eleget tenni kötelességének, dem nem kényelem szereíetből. Egyesületi életünkben most arra kell a fősulyt fektetnünk, hogy az egyházmegyei egyesületek működését egyöntetűvé tegyük. Az egyesülés magában nem adja meg az erőt. Az erő az egyetértésben, a közös erővel közös célra való törekvésben van. Ápoljuk, erősítsük a tanítói közszellemet. Hozzuk rendbe pénztárainkat, hogy ne kelljen időnket az anyagi kérdések rendezésére elfecsérelni. Nem kicsinylendö azon törekvés sem, hogy az egyházkerületi gyűlésre küldendő tanító képviselők választására vonatkozó szabály- rendelet helyeztessék hatályon kivül. Amidőn az meg lett'alkotva, akkor feltétlenül szükség volt rá, ma már nem felel meg céljának. A képviselők választására egyedül jogos testület az egyházkerületi tanítóegyesület. Ha fáradozásunk, ha munkánk gyümölcsét akarjuk élvezni, úgy a magán érdeket tudjuk mind;g alárendelni a közérdeknek, és közös erővel, egyetértéssel törekedjünk arra, ami elérhető. Végül nem szabad megfeledkeznünk azon erkölcsi tartozásról a mellyel lapunk irányában adósok vagyunk. Ez a lap volt az egyedüli összekötő kapocs közöttünk a múltban, s ma is olyan önzetlenül olyan odaadó hűséggel szolgálja ügyünket, hogy annak egy tanító asztaláról sem volna szabad hiányozni. De nem csak anyagilag kell azt támogatni, de központjává kell azt tennünk, ami szellemi munkálkodásunknak *) Kár ezt a kérdést újbél és újbél így élére állítva feszegetni. Ha van sérelem, keresni kell orvoslását annak rendes útján. Szerk.
