Evangélikus Népiskola, 1908
1908 / 1. szám - Memento: Utazás magunk körül
23 6. A segélyegylet feletti föellenőrző jog a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület illeti, miért is a segélyegyesület alapszabályai jóváhagyás végett és jegyzőkönyvei tudomásúl vétel és ellenőrizhetés céljából évenként ahhoz felterjesztendők. * * * Ezek volnának azon főbb pontok, melyeknek az alapszabályokba való felvételét szükségesnek tartom. Paks. Haiszer H. Utazás magunk körül. * Irta: Memento. (Folytatás.) Az 1006. évi egyh. kerületi gyűlés határozatai igen kellemes be nyomást tettek ránk tanítókra, s azt az örvendetes gondolatot keltet, ték fel lelkűnkben, hogy egyházunk vezetői úgy tesznek velünk, mint a gyermekét szerető édes anya: Nézd gyermekem, megszaporítom dolgodat, megnehezítem helyzetedet, mert haladnunk kell a korral» azért ezentúl még egyszer annyi munkát kell végezned, mint a mennyit végeztél ez ideig. De erőm- s tehetségemhez képest segítelek én is. Nem adhatok ugyan segélyt mindnyájatoknak, mert sokan vagytok, hanem hogy megmutessam jó indulatomat, adok közületek huszonhétnek, aki legöregebb s így leghosszabb idő óta működik s legnehezebben viseli az új terhet, amely kifárasztja még a munka biró ifjakat is. Ezt, vagy ilyenféle gondolatokat keltett fel lelkűnkben egyház- kerületünknek azon határozata, amidőn iskoláinkra nézve kötelezővé tette az állami iskolák számára kiadott tantervet, s ezzel eddigi dolgunkat megkétszerezte, heti óráink számát 26 ról 32-re, illetve 3l-ről 38-ra emelte fel. De ha megszaporította munkánkat, megnehezítette helyzetünket kinyújtotta segítő kezét is, és adott 27 tanító részére 100—100 koronás személyi pótlékot, megerősítette az egyházkerületi tanító-egyesület alapszabályait s egyben kimondotta azt is, hogy vi- selni fogja az egyházkerületi tanító egyesület közgyűlésének fuvar dijait. Mi szegény együgyű tanítók mennyire örültünk ezen határozatoknak. Tudtuk azt, hogy ez nekünk fiatalabbaknak egy fillér hasznot sem jelent, mert könnyen meglehet, hogy nem is élünk addig, hogy a 27 legöregbb közé bejuthatnánk és mégis örültünk. Örültünk, és a
