Evangélikus Népiskola, 1908

1908 / 1. szám - Kapi Gyula: Az osztatlan népiskola óraterve és órarendje

16

A kerület ugyanis kimondotta s remélhetőleg e határozatát a tanterv-alkotás jogával felruházott egyetemes egyház is helybenhagyja, hogy az áll. tantervet tekintettel kiváló paedagogiai értékére általánosságban a hozzácsatolt utasítással együtt elfogadja, de egyúttal módosítja úgy,amint azt egyházunk hitelei is egyházkerületünkw'ssowyaímegkivánják.

E módosítás részben már megtörtént. De eddig érintetlen maradt mindaz, ami az áll. tantervben és utasításban az óratervre s ezzel kapcsolatban álló órarendre vonatkozik, pedig az elméletnek a gyakorlatba való átvitelénél ezek képezik a főfontosságú kérdéseket. Az óratervet és órarendet azért sem hagyhatjuk továbbra is érintetlenül, mert az állami tanterv és utasítás első sorban az állami és községi iskoláknak szól, ezeknek viszonyait, körülményeit veszi figyelembe s abból a feltevésből indul ki, hogy azokban a vallástanítást nem a tanító, hanem az illető egyház által kiküldött hitoktató végzi. E felfogás pedig különösen az óratervben és órarendben nyer kifejezést. Ha p. o. az utasítás azt mondja, hogy osztatlan népiskolának van hetenként 32 órája, azt úgy kell értenünk, hogy abból 3 óra esik a hitoktatóra, 29 a tanítóra; ha az órarend naponként 8-tól 12-ig való tanítást kíván, az azt jelenti, hogy három napon a tanító csak 11-ig tanít s 12 ig a munkát a hitoktató folytatja.

Az óratervnek' egyházi szempontból való megállapítása legszükségesebb az osztatlan népiskolánál, ahol az egyetemes vallásoktatási terv és az áll. órarend által megkövetelt heti óraszám együttesen 33l/t-re emelkedik s igy túlságosan megterheli úgy a tanítót, mint a tanulót, ezen óraterv szerint az órarendet csak akképpen lehetne megállapítani, hogy délelőtt volna mindennap 8-tól 12 ig, délután 4 napon 2-től 4-ig, 1 napon (szerdán vagy szombaton) 2-től 3'/2-ig tanítás, a fennmaradó szabad időben kellene a tanítónak az ismétlőiskolai tanulókat oktatni és a kertészeti gyakorlatot vezetni Ez mindenesetre oly teher, melyet ha a nemes buzgalom rövidebb időre el is vállal, állandósítani, 8—9 hónapos iskolai évre kiterjeszteni, szabállyá tenni nem lehet. Inkább őrködjünk teljes szigorúsággal a felett, hogy a törvényben megszabott szorgalmi idő semmi rövidülést ne szenvedjen, de a tanítók és tanulók napi munkáját a rendes mértéken túl ne szaporítsuk.

Ez a rendes mérték pedig heti 29—30 óra. Az 1868. évi 38. te. 66. § a szerint „a tanító hetenként 30 óránál többet nem köteles tanítani.“ Az 1877. évi miniszteri tanterv az osztatlan népiskolai tanítót 29 órára kötelezi, ugyanennyit kíván az új áll. óraterv. Egyházkerületünk 1885. évi tanterve 30 órát állapít meg.

Maradjunk meg tehát az eddigi 30 óra mellett. Az óratervet, a részletes órarendet, az együttes tanítás és a csendes foglalkoztatás módjait pedig akképpen állapítsuk meg, hogy osztatlan iskoláink a szükséges redukció mellett is elvégezhessék mindazt, amit az állami és a vallástanítási terv megszab.