Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 5-6. szám - Nyilttér
163 N y i 1 11 é r. Válasz „kántor“- és „osztálytanító“ által felvetett kérdésekre. Nagyon helyes és szükséges, hogy aki ir, minél nagyobb rövidségre törekedjék. Azonban, hogy sokszor a túlhajtott rövidség az értelem rovására m-gy s általában káros, erre világos példa a kántor, tanító által néhány rövid szóban felvetett nagyon is közérdekű kérdés. Mert ehhez most már ketten hozzászóltak és pedig Bedök kartárs úr igen helyes és talpraesett érveléssel, bár ezt épen a kérdésnek kevés tájékoztatást nyugtó rövidsége miatt csak feltevésekre alapíthatta, — mindazáltal a kérdés legkevésbbé sincs tisztázva, sőt miután lapunk legutóbbi számában osztálytanító ugyanezen tárgyra vonatkozólag a maga szempontjából veti fel a kérdést, a dolog bonyolulttabb mint volt. Ugyanezért a kérdés tisztázása céljából kívánok kimerítőbben hozzászólni, és a felvetett kérdésekre megfelelni annálinkább, miután a viszonyokat teljesen ismerem. A két kérdés ugyanazon egy ügyre vonatkozik, mely abban áll hogy egyik németajkú gyülekezetünkben a lelkész urat oly súlyos betegség lepte meg, hogy 6 — 7 évig nem volt képes semmiféle egyházi funkciót végezni és kevés lévén a káplán, igen sokszor és huza- mosb ideig e nélkül, volt, minek következtében természetesen a tanító végezte az összes lelkészi teendőket. Hogy ezért díjazást a betegség által úgyis nagyon sújtott lelkésztől nem fogadott el, az ismét csak természete«, erkölcsi kötelessége lévén mindenkinek munkatársát szükség esetén kisegíteni. Gyülekezeteink pedig a rendes terhet is sokalják és ily külön szolgálatot — sajnos — eddig nem szoktak dijazni, igy ettől sem kapott s nem is kért a tanító semmit. Végül elhalálozván a beteg, az özvegyi kegyidő — (félév) alatt, ismét nem lévén káplán, a szomszéd gyülekezeti lelkész bízatott meg az adminisztrátori teendőkkel, ki a saját egyházában lévén elfoglalva csak a legszükségesebbeket (keresztelés, esketés, konfirmáció) végezhette itt; a lelkészi teendők oroszlánrésze újra a tanító vállaira háram lőtt, — természetesen most is díjtalanéi. Ez időben szerveztetett a gyülekezetben a 2. tanítói állás úgy, hogy a lelkészi özvegy kegyévének, — illetve félévének vége és a 2. állásra megválasztott osztálytanító hivatalba lépése 2—3 napi különbséggel egy időre, szeptember elejére esett. Az osztálytanítónak hivá- nyába tétetett, hogy a kántortanítót betegsége vagy egyéb indokolt akadályoztatása esetén, tartozik a kántori teendőkben helyettesíteni — természetesen, külön dij eélkül. A lelkész választás ügye azonban ezután is körülbelől még egy félévig elhúzódott- Ez idő alatt is a kántortanítóra maradt a lelkészi teendők nagy része. Csakhogy a
