Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 5-6. szám - H. H.: A "Segélyalap" kérdéséhez
IBI a már befizetett felvételi járulékát a magasabb osztály felvételi dijáig kiegészíti. Jövedelme még az egyletnek, hogy halálozás folytán megürült oly államáson, hol kegyelemévre jogosult hátramaradottak nine enek, az új tanító az évi fizetés l/i-ed részét a gyámpénztárba tartozik beszolgáltatni. Jövedelme még mindenféle adomány és gyűjtésekből befo’yó jövedelem stb., valamint a tanítógyülésekről kellő indokolás nélkül elmaradt tagok büntetéopénze. A tanítói javadalmak ily osztályozását nálunk is helyeselném, mivel az többet áldozhat és könnyebben, akinek több a jövedelme. Mivel pedig a most készülő törvényjavaslat szerint minden tanítói fizetés 1000 koronára egészíttetik ki, ezért a legkisebb osztályba sorozhatnánk az 1000 —1200 koronás állásokat, a II.-ba : az 1300—1500 kor.-sokat, a III-ba : az 1600 —1800 kor. sokat es a IV.be: az 1900 kor.-án felül levőket. Miután törvény rendeli, hogy a tanító halála után, özvegye */j évig élvezi a teljes fizetést, azért méltányosnak tartanám nálunk is, hogy ha özvegy és árvák hiányában az így megmaradó i/1 évi fizetésből legalább */4 évi részlet a segélyegylet javára esnék. A segélyezés következőleg történik : a gyámpénztárba befolyó mindennemű jövedelem tőkésíttetik, valamint a befolyó kamatoknak V6 od része is és csak a kamatjövedelem s/6-od része osztatik ki évenként az erre jogosultak között, a 20 kor. pénztárosi tiszteletdij és egyéb igazolt és elkerülhetlen p. o. irodai, költségek levonása után A segélyezési arány a következő: 1. A munkaképtelen s nyomasztó anyagi körülmények közt élő tanító, ha családos, egész családjával együtt 2, ha magános; 1 személynek vétetik; — 2. Az özvegy 1 személynek ; — 3. az egész árva f/2 személynek és 4. az anyás '/4 személynek vétetik. E szerint az özvegy akár hány árvája legyen is, mindenik után megkapja */4 személy után járó részt, minden egész árva pedig ’/2 részt. Egy-egy özvegy legnagyobb személyes segélyösszege azonban a 200 koronát meg nem haladhatja, és csak akkor tarthat igényt segélyre, ha férjével ennek halálakor is együtt élt. Árvák alatt pedig csak édes és törvényes gyermekek értendők. A munkaképtelen tanító holta napjáig kapja a segélyt, vagy addig míg megélhetését biztositó keresethez nem jut; az özvegy szintén haláláig vagy újra férjhez meneteléig, — árva fiú, ha tanul, a tanintézetből való kiléptéig, de legfölebb 22 éves koráig; ha kereskedelmi, vagy egyéb pályán van; 16 éves koráig. Azárva leány férjhez meneteléig, vagy 24 éves koráig; keresetképtelen árva toávbbra is. — A rendes tag megtarthatja minden szerzett jogát akkor is, ha más egy- házmegye, vagy kerületbe távozik, ha évi járulékait ezután is pontosan fizeti. De a gyámpénztárba befolyt járulékok és adományok senkinek vissza nem téríttetnek.
