Evangélikus Népiskola, 1907

1907 / 5-6. szám - H. H.: A "Segélyalap" kérdéséhez

Igen helyesnek tartom a segélyezés ezen móaját, mely szerint t. i. a jogosultak nem előre meghatározott összeget kapnak évenként, ha nem a rendelkezésre álló összeg, az összes jogosultak közt az említett arányban felosztatik. Ezen segélyezési módnak az a nagy előnye, hogy az egylet soha sem juthat azon kellemetlen helyzetbe, hogy a vállalt kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, (mint p. o. jelenleg a mi kér. gyámoldánk) és a jogosultak mágis évenként biztos segélyben részesülnek, — Itt csak azt tartanám kimondandónak, hogy az egylet megalakulása után az első évben segély egyáltalán ne osztassák ki, azután pedig az özvegy legnagyobb segélye az első években kisebb összegben állapíttassák meg, p. o. 5 évig legfölebb 50—80 kor-ban, a 6—10 évig 80—120 kor.-ban és csak a 10 éven túl 200 kor.-ban. Mert valószinü, hogy ez összeg később nem fogja annyira megkőzeli- teni a maximumot, mint eleinte, mikor még kevés lesz az özvegy, a mi nem volna méltó, hogy az aki még alig valamit fizetett be, többet kapjon, mint az, aki nagyobb összeggel járult már hozzá, az egylet céljainak előmozditásához.

Továbbá, mivel mégis nem lehet célunk, hogy első sorban a jövő nemzedékről, hanem inkább, hogy a jövőt is szem előtt tartva, első sorban magunkról és a jelenleg élők hozzátartozóiról gondoskodjunk: ónak látnám annak is az alapszabályokban való kimondását, hogy azon esetben, ha a segélyre jogosultak száma oly nagy találna lenni, hogy az évi kamatjövedelem kiosztásra szánt b/6-oá része, igen csekély segélyösszeget juttatna az egyeseknek, úgy a közgyűlés elhatározhassa, hogy a kamatjövedelem említett részén kivül, az évi tagdijaknak is, p. u. Y4, */3, vagy Vs"3^ része a szükséghez képest segélyül kiosztható legyen. E határozat egyedüli következménye az lesz, hogy az egylet alaptőkéje valamivel lasabban fog növekedni, de a segélyre jogosultak már korábban is valamivel nagyobb segélyben fognak részesülni.

A segélyegyleti ügykezelésre vonatkozólag most csak annyit említek röviden, hogy az a lehető legegyszerűbb. A vagyonkezelés egy a közgyűlés többsége által választott pénztárosra bizatik, ki fontosabb esetekben egy e célra választott 5 tagú ellenőriző bizottság tanácsa szerint jár el. — Az egylet vagyona biztos helyen megállapítandó % mellett kamatoztatandó és a rendes tagok is kaphatnak 200 kor.-i^ terjedhető kölcsönt, ha nejeik is aláírják a törvényes kellékekkel biró kötvényt ; de az ily tartozás törlesztésére fordítandó aztán első sorban az esedékes segély.

Végül helyesnek tartom, amit az elnök úr a „gyámoldá“-ra vonatkozólag indítványoz, hogy t. i. ne kívánjuk, hogy a tanítók abba újra bevétessenek, annál inkább, miután a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szerint, a kántori jövedelem is beszámittatik majd nyudij- igényünkbe. Ez indítványt természetesen csak az elnök ur által előadott feltételek mellett fogadhatnánk el teljes megnyugvással. Azon-