Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 1. szám - Leszner Rudolf dr.: Egy kis psychologia
állapított régi; sőt a kisebb lelkészi fizetések a kongnia szerint 800 írt minimumra kiegészíttettek. Ezt, — úgy vélem, — elfogulatlan gondolkodással helyesnek elismerni nem lehet és a tanítóság helyzetén, — tekintve különösen a mai rendkívül megdrágult megélhetési viszonyokat okvetlen javítani és segíteni kell. Ezért javasolom : Kérelmezzük fizetéseink elkülönítésén kívül, azok megfelelő, az állami tanítókéval egyenlő felemelését is és mutassunk rá ennek szükségességére. “ A sióvidéki tanítóegyesület ez előterjesztésben kifejtett nézeteket helyeseknek találta, azok megvalósulását óhajtja és megbízta elnökségét, hogy ez értelemben kérelmet intézzen a nt. egyházmegyéhez. A nagyobb siker szempontjából felhívjuk ezennel a többi testvér tanító egyesületeket, hasonló kérelmek beterjesztésére. A sióvidéki ág. h. ev. tanítóegyesület elnöksége. Egy kis psycliologia.*) A jó erkölcsnek legbiztosabb alapja a helyes belátás és az itélet- képesség, azért kell, hogy a tanuló fiatalság észbeli fejlesztésével kapcsoljuk össze az erkölcsi elvek megismertetését. Emberi dolog, hogy, amit másnak parancsából kell tennünk, az elöl, mint csak lehet, kitérünk. Híven pedig megmaradunk amellett, amit belátásunkból teszünk. Belátásunk deríti ki a jó erkölcs szükséges és hasznos voltát. Szükséges, mert a társadalmi rend biztositéka és a magunk érdekét embertársainkéval összeegyezteti. Hasznos, mert megóvja szellemi és testi épségünket s bizalmat kelt magunk iránt, mint egyáltalában egymás iránt az emberekben. A jó erkölcs magában foglalja jutalmát, a rossz erkölcs önmaga által bűnhődik. E belátást adja a fejlett értelem, azért kell ennek vezetése alá helyezni erkölcsi magaviseletünket, — azért kell, hogy az erkölcsi nevelést másként rendezzük be, mint eddig. Ennek magyarázatára szolgálnak az itt következő erkölcsi vonatkozású példáknak aforiztikus tárgyalása. Egoismus, altruismus. Az egoismus fönnmaradásunk, egyéniségünk és személyes érdekeink ösztönszerü védője. Szükségünk van arra, hogy sarkaltassunk, életünket megóvni, tehetségeinket kifejteni és érvényre juttatni s magunknak jólétet teremteni. Ezen egoismus bennfoglaltatik a létért folyt küzdelmünkben; az ellen kifogás nem emelhető. De van kárhozatos, vétkes egoismus is. Kárhozatos, ha szellemileg fejlettebb ember erőködik, hogy személyes érdekének szolgálatába hajtson, akit csak bir, vagy ha a vagyonos ember, legyen bár mások kárára, tehetőségének erejével telhetetlenül még több vagyonért töri magát s kapzsi kézzel mindent összekaparna vagy ha a tettvágyó ember, produktiv *) A Gyakorlati Paedagogiában megjelent „Ethikai széljegyzetek a középiskolai tantárgyakhoz“ cimü cikkből. 4
