Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 2. szám - Csikós Gyula: A jelképes (mimikai) számolástanítás módszere a tanítás alsó fokán
48 Pestalozzi szemléltető módszerével szemben Grube (módszertani könyvét 1842-ben adta ki.) az elemi iskolai számvetésben a számok individuális tárgyalására fektette a fősúlyt. Módszerében minden egyes számot, mint a vegyész egy-egy anyagot elemeire bont, hogy a kis tanuló minden számot (1 -tői 100-ig) minden oldalról, a maga szerves egységében ismerjen meg. Grube módszere a számtani oktatás módszerének fejlődésében, szintén korszakosnak nevezhető. De mint Pestalozzi a szemléltetésben úgy Grube a szám analizálásában túlságba ment. Módszere azonban kellő mértékben és a maga helyén használva, nagybecsű. Különösen az 1-től 10-ig terjedő számkörben, mint amely számsokaság a gyermek által még áttekinthető, elemezhető. De már a 100-ig terjedő számkör individuális tárgyalása szinte képtelenség. Tanok és Knilling csaknem egy időben, 1884 ben léptek fel Grube módszere ellen. Ezt helytelenítették, mivel szerintük a számot nem mint kész dolgot kell a tanuló elé adni, hanem a maga keletkezésében kell bemutatni. Mindkettő azt hangoztatta, hogy számítás alapelve a számlálás“. „A számolásbeli ügyesség megszerzéséhez szükséges, hogy minél jártasabb legyen a tanuló a soralkotásban. E végből sokat kell számláltatni egyesével, kettesével stb. előre és visszafelé". Elismerik ugyan Grube módszerének jó tulajdonságát, de csak bizonyos mértékig" A számolástanítás egy másik alapelvét, a tárgyi szempontot kívánták előtérbe helyezni különösen Goltsch és Theel, akik 1859-ben kiadott nagyobb munkájuk előszavában elmondják, hogy mire löre- kesznek. „Minthogy az életben a számok és számbeli viszonyok magukban soha sem fordulnak elő, hanem mindig valamely tárggyal kapcsolatban találhatók : tehát semmi kétség sem lehet az iránt, hogy a számtani oktatásnak is mindkettőre, a számra és a tárgyra, a számbeli és tárgyi viszonyokra kell kiterjeszkednie“. Hogy miként akarták a szerzők ezt a tárgyi oktatást megvalósítani, kitűnik könyvük tartalmából. Ennek első részében egyszerű számtani feladatokkal foglalkoznak : az időméréssel, a tárgyak és anyagok mérésével stb., szóval, náluk a számolástanitás már az első osztályban is teljesen a gyakorlati életben előforduló dolgok kiszámitásából áll. Goltsch és Theel elve, hogy az iskolai tanítás a gyakorlati élettel leg) en kapcsolatos, kétségkívül szintén igen nagybecsű, de csakis úgy, ha itt sem esünk szélsőségbe. Mai számolástanítási módszerünk ezen fentebb elmondott négy irányelv követéséből áll. A magyar tanítóság a számolástanítás mód- szerénék ezen sarkolatos elveit ismeri s a szemléltetéssel kapcsolatban ezek helyet foglalnak számolástanitási módszerünkben. Szemmel kisérünk a haza határain túl is felszínre kerülő minden újabb értékes didaktikai alkotást. A két utolsó században, amikor a népiskolai számolástanítás mostani anyaga kialakult és módszere felépült, számolástanításunkban a müveit államokkal lépést tartottunk. Igaz, hogy ebbeli
