Evangélikus Népiskola, 1906

1906 / 1. szám - Pósch Károly: Hasznos útmutatások a gyakorlati gazdasági növényvédelem terén

20

ültetés, illetve vetés által akadályozhatjuk meg. A megbetegedett növény, részek a szántóföldről eltávolítandók s elégelendők. A herefajok leveleinek alsó részén néha fellépő apró, koromfekete, fénytelen foltok a Phyllachora Trijolii Fuck. élősködését árulják el; ugyancsak levélfoltosodást s száradást idéz elő a Pseudopeziza Tri/oíii Fuck. nevű gomba is. A hererák s rozsda szintén gombák támadásától ered, ugyancsak élösdi-gombákra találhatunk takarmánynövények gyökerein is, miáltal az egész növény is időelőtt elpusztul. Utóbbi baj különben mély termő talajú, talajviz- mentes s meleg földben ritkábban mutatkozik. Egyik legveszedelmesebb kártevője a lóherének s lucernának az aranka (Cuscuta Trifolii Bab.) melynek irtására minden birtokos kötelezve van. A földmivelésügyi m kir. minisztérium utasitása szerint az egy évre müveit táblákon minden aranykafoltot kaszálás előtt karóval meg kell jelölni, majd a foltokat jó mélyen az egészséges részbe lesarlózni; a többi évre szánt herésekben s lucernásokban ezenkívül a lekaszált foltokat szalmával is be kell hinteni s elégetni, majd a még mutatkozó arankát eltávolítani, mely eljárás szükség esetén ismétlendő Teljesítsük e munkálatokat pontosan, hogy a hatóság ne avatkozzék dolgainkba.

A takarmánynövények állati kártevői közül a következők érdemelnek megemlítést:

A szárféreg (Tylenchus devastatrix Kühn) támadása folytán a herén és lucernán elkorcsosodott hajtások keletkeznek, melyek rövid idő alatt elszáradnak, miáltal az egész növény is idő előtt elpusztul. Kellő váltógazdaság mellett a kártétel ritkábban mutatkozik. A herésekben s lucernásokban gyakran fellépő pajorok földforgatás idején pusztítandó!?. A hamvas vincellér-bogár (Otiosthyuchus ligustici I.._), mely egyszersmind szőlőkárosító is, kukackorában a gyökerek elrágása által válik veszedelmessé.

Védekezési eljárásul a bogaraknak kézzel vagy pulykák által történő összeszedetését ajánlják, mely munka legsikeresebben áprilisban végezhető. A lucernabankó (Sitones lineatus L. és Sitones griseus L.), valamint a lucernabogár (Phtodecta fornicata Bog.) s lucernabóde (Epi- lachna globosa Schn.) ellen való védekezés szintén csak a már kifejlődött rovar, a bogár összeszedésébői áll, mire a lepkehálóhoz hasonló nyeles zacskót használunk. A lóheremag termelésének igen nagy ellenségei az ápionfajoh is (Apion Trifolii L. apricans Germ, és assimile Kiob.), melyek kora tavasszal előbb a leveleket károsítják, majd a fejlődő virágbugára vetik magukat, hová petéiket rakják. A rovar álcái a fiatal magvakkal táplálkoznak s azokat tisztán megeszik, a kifejlődött rovar a levélzetet bántalmazza. A here ennélfogva akkor kaszálandó, ha bugája már-már elvirágzott s az ott tartózkodó álcák csak bebábozódtak, de a bogár még nem kelt ki. A bogárháló alkalmas időben való használata itt is jó szolgálatot tesz.

Óriásiak a mezei egerek, helyesebben földi pockok (Mus agrárius Pali. és Arvicola arvalis L.) Kártételei is, melyek gazdasági növényeink leg-