Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 1. szám - Sass István: Tarlózás. XXIV.
17 Tarlózás. XXIV. Keszegen tartott biz. gyűlésünk alkalmával, magán közben élénk vita tárgyát képezte azon kérdés, hogy a tanílóikar minő álláspontot foglaljon el a gyámolda új alapszabályával szemben. Az egyhangú megállapodás az volt, hogy a tanító-egyesületeknek okvetlen foglalkozni kell ezen dologgal, s határozatokat még az alapszabály megerősítése előtt, az egyh. kér. gyűlés elé kell juttatni, — Hogy eljárásunk minél egyöntetűbb legyen Szigethy Dénes barátunk azon határozott Ígéretet tette, hogy e tárgyban egy alapos tanulmányt fog közzé tenni lapunkban, amelyben ismertetni fogja nemcsak a tanítók helyzetét a gyámoldával szemben, de egyben az alapitó leveleknek a tanítókra vonatkozó rendelkez,éseit is. Sajnálom, hogy az Ígért cikk mind ez ideig nem jelent meg, mert ez nagyban megkönnyítette volna a helyzet tisztázását. Tudom azt, hogy sok keserű kifakadásnak volt már szülő anyja a gyámolda ügye azóta, hogy meghozatott a tanítók felvételét megszüntető határozat, azt is tudom, hogy mind ezen kifakadásoknak eredménye nem volt, nem is ezek számát akarom igénytelen soraimmal szaporítani, de tekintettel azon körülményre, hogy az egyh. kér. gyűlés határozata értelmében az új alapszabály, ha ellene észrevétel nem tétetik a jövő egyh. kér. gyűléskor életbe lép, egy kérdést szeretnék tisztába hozni, mert erre nézve ez ideig semmi olyan rendelkezést, amely a tanítói kar érdekeinek a jövőben való megvédésére szolgálna nem találtam és nem ismerek. A helyzet ma ez: a javasolt módosítások folytán, töröltetni fog az alapszabályból minden rendelkezés, amely a tanítókra vonatkozik, s azok helyzete és segélyezése ügyében a gyámoldánál rendelkezett. — Szerintem ez természetes folyománya az eddigi határozatoknak, ha egyszer nem vétetik fel tanító, minek legyen azokról szó az alapszabályban. Nem is erről akarok szólni, mert van itt egy más kérdés, amely evvel szorosan össze függ és épen azért azt nem lett volna szabad figyelmen kivűl hagyni a mélyen tisztelt pénzügyi bizottságnak már a javaslat készítésekor sem. Ug) an is a jelen évi kimutatás szerint van a gyámoldának még 147 tanítótagja. Ezen szám évről évre apadni fog és egyszer teljesen megszűnik. Amig tanítótagok vannak a gyámoldában, addig eleget lehet tenni az alapitó levelek rendelkezésének mert van kinek kiadni a segélyt, de mi fog történni akkor, ha a tanítók teljesen kifogynak onnét? — Tudom én, a tudják társaim is, hogy emberi számítás szerint ez az idő még messze van, de hogy be fog következni az bizonyos, és épen azért igen szeretnénk azt, hogy mielőtt a alapszabályból a tanító
