Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 1. szám - Bándy János: Orgona-avatás Bezin
10 bér 15-én Bezin, amidőn a jelenlévő szakértők lelkes közreműködése mellett láttam a gyülekezeti tagok szemeiben a csillogó könyeket és a könyek által mintegy erőt kölcsönző láthatatlan valamit, ahhoz a magasztos énekhez, mely buzgó lelkesedéssel érvényesült az ének e sza. vaiban : „Megáll az Istennek igéje, És nem állhat senki ellene . . . „Ha testünk elvesz, Ha marhánk elvész11 . . . „A menyország megmarad nekünk !“ . . . A bezii gyülekezet megújhodásának és a valódi protestantizmus győzelmének napját láttam én október 15-én. És az áldozatkészségnek, mint szintén protestáns erénynek örökké fennmaradó tanújelét is adta e derék gyülekezet, mert a 2400 koronát, melybe az új orgona került, mind-mind önkéntes adományképen hozta össze és pedig rövid idő alatt. A lélekemelő és protestáns egyszerűségében is megható ünnepségről a következőkben számolok be : A győri ev. egyházmegye nagyérdemű esperese Pálmay Lajos győri lelkészt bízta meg a felavatás teljesítésével, ki is a megbízatásnak valódi alapos papi készültséggel és hi vatás szeretettel mégis felelt. A bezii gyülekezet ez alkalommal a szokottnál nagyobb ünnepi díszt öltött s már 9 órakor megteltek a templom padjai és minden üres tér sége helybeliekkel és számos vidékről érkezett vendéggel. Ott láttuk az enesei gyülekezet híveit teljes számban, a tóközi ev. papságot és tanítóságot családjaikkal. Képviselve volt Vasmegye a csánigi agilis tanító Horeczky Gyula által; Sopronmegye Kiss Sándor beledi és Farkas György zsebeházi ügyaúzgó kollegák által, kik mind-mind nagyban emelték az ünnepség fényét és jelentőségét. Pontban 10 órakor megkezdődött az istentisztelet orgona nélkül szóló előénekkel, melynek elhangzása után Pálmay Lajos esperes-helyettes lelkész az oltár elé lépett és a következő megragadó szent beszéddel avatta fel az új orgonát Isten szolgálatára. * * * „Egyszerűségében is magasztos, szerénységében is fontos ünnep virradt reátok keresztyén hívek, testvéreim az Űrban ! Amire évek óta hordogatjátok össze az áldozatkészségnek filléreit, ami után vallásos lelkülettel olyan régóta vágyódtok, s amire ennek az Isten imádására rendelt hajléknak valóban már égető szüksége volt, — ime itt áll az a díszes új orgona, hogy nemsokára betöltse szent hangjaival ezt az Istenházát, melyhez gyermekéveiteknek, küzdelmeiteknek és boldogságtoknak annyi édes-bús emléke fűződik ! S ha méltán örül az ember valami jól végzett munkájának, nemkevésbbé hálatelt lélekkel szólhattok ti is így: ,ez a nap, melyet az Úr rendelt nehünk, örvendjünk és vigadjunk ezen!“ De úgy látom keresztyén hívek, hogy az örömnek hullámai túlcsaptak e szent ház falain, sőt községtek határain is, mert íme egybesereglet-
