Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 2. szám - Kund Sámuel: "Egyházkerületi utasítások", most immár "Tájékoztató"
88 közeg, iskolaszéki tiszténél fogva jogtalanság esetén a törvény igazságos végrehajtását érvényesítse“. — A cél egy t. i., hogy a tanító jogai megóvassanak, hogy a tanító jogtalanság esetén igazságot találjon. Az ut is egy t. i. a törvény útja, a törvény igazságos végrehajtásánsk útja. Hát ha a tanítóság azt találja, hogy igen ingatag és bizonytalan alap volna, ha a lelkész óvná a tanító jogait, álljunk az ajánlott szilárdabb, a biztosabb alapra, hogy ugyancsak a lelkész a törvény igazságos végrehajtását szorgalmazza, érvényesítse. — Kifogásolja a sióvidéki egyesület, hogy a lelkésznek utasításul adassék, látogassa meg az iskolát „minél többször“, abuzusra is vezethet, hanem a helyett meghatározandó volna, hogy a lelkész „3—4-szer látogassa meg az iskolát, vagy a szükséghez képest“. Igaza van a tanítóegyesületnek, szükségen kívül ne alkalmatlankodjék a tanítón a lelkész, szükségen felül ne terheljük a lelkészt az iskolalátogatással. De abban is igaza van, hogy szám szerint nagyon bajos-bajos volna általános érvénnyel megállapítani, hogy 3—4- szer vagy „többször“ forog fenn a látogatás szüksége. Hát, hogy az abuzusra ne adjunk okot, jöjjön bele a Tájékoztatóba, mint a Sióvidék javasolja, hogy a lelkész, mint felügyelő látogássa meg az iskolát — a szükséghez képest.“ A szó más, a lényeg ugyanaz. — Végül nem helyeselheti a sióvidéki tanítóegylet azt az intézkedést sem, „hogy a lelkész igazítsa útba biyonyos tekintetben a tanítót“ A helytelenített pont teljes szövegében ekép hangzik: „a lelkész a tanítóval közölje útbaigazításait, megjegyzéseit jóakarólag, négy szem közt (E. j. 5.) A Tájékoztatóba még bele került, hogy közölje jóakarólag, szelídséggel négy szemközt. — Úgy vélem, a teljes szöveg nem sérti úgy a szemet, a szivet, az önérzetet, mint a csonka szöveg, kár volt tehát megcsonkítani a szöveget. A higgadt tanító felháborodás nélkül hallgatja meg s teszi figyelmes megfontolása tárgyává bárkinek jó akaratú s szelídséggel négy szemközt közölt megjegyzéseit. Hát épen osak a lelki atyának ilyetén- képen közölt megjegzéseit, útbaigazításai volnának lealázók és sértők ? Tudom, hogy a „tanító útbaigazításait a tanítóképző intézetben kapja,“ tudom, hogy sok tudományt beszed ott, elhiszem, hogy „oklevelet nem kaphat“ senki kegyelemből, vagy mivel a kérdés (séda) kihúzásánál szerencséje volt, tehát „ismernie kell szakmáját és teendőit.“ Viszont engedje meg a tanítóegyesület is, hogy a lelkész miután nyolc évi középiskolai tanulás után érettségivel a kezében a theologiára ment, és négy évig tovább képezte magát, neveléstant és tanítástant is tanult, épúgy, mint a tanítóképző-intézeti növendék, szinte érthet a nevelés művészetéhez és a
